Egyre több fiatal választja a cigaretta valamelyik divatos alternatíváját. Ezek a termékek rendre azt sugallják, hogy egészségesebbek és vonzóbbak a cigarettánál, bár valójában a tökéletesen égésmentes termékek is komoly kockázattal járnak. Mindeközben a leszokás hasznos eszközei is lehetnek, bár nagy különbségek vannak az egyes termékek között.
A vízipipa, dohányhevítő rendszerek, e-cigaretta és a nikotinos tabletták, rágók, tapaszok világában felmerül, hogy létezik-e az egészségre kevésbé ártalmas vagy akár ártalmatlan formája a dohányzásnak. Erre a kérdésre keresve a választ összeszedtem a dohányzással kapcsolatos legfontosabb tényeket, melyek minden dohányosnak tudnia kellene, hogy felelősségteljes döntést hozhasson.
A dohányzás okozta egészségügyi kockázatok közül kiemelten fontos, hogy a dohányzás a szív-érrendszert és a tüdőt érintő betegségek kialakulásában és súlyosbításában játszik szerepet, illetve többfajta rákos betegséget okoz. Ez a tény azért fontos, mert pont ezek azok a betegségcsoporttok, amik amúgy is a 3 leggyakoribb halálokok között szerepelnek. Más szavakkal: a dohányzás a legérzékenyebb területeken rontja az egészségünket, valószínűbbé teszi, hogy súlyos és sokszor halálos kimenetelű betegségünk legyen. Ilyen a szívrohamhoz vezető érelmeszesedés, a rák, vagy a tüdőszövet megállíthatatlan pusztulása. Ezek olyan az idősebbekre jellemző, alattomos betegségek, melyek fokozatosan, sokszor évtizedek alatt alakulnak ki, de csak akkor okoznak panaszt, amikor már kialakult a baj és nehézkes megállítani. Sokszor a dohányzástól függetlenül is előre haladó folyamatokról van szó, amit a dohányzás csak súlyosbít.
Például az érelmeszesedés egy hosszú folyamat, ami évtizedekig nem okoz panaszokat. Megdöbbentő, hogy ennek a folyamatnak a kezdeti lépései, feltehetőleg az életmódunk miatt, már az amúgy egészséges, 10 évnél fiatalabb gyerekekben is megfigyelhetők. A dohányzás is érelmeszesedést okoz, azaz dohányzás közben olyan folyamatot siettetünk, amit valójában lassítanunk kellene. Mivel az érelmeszesedés kezelhető, de jelenlegi tudásunk szerint nem visszafordítható, ezért bármennyit dohányzunk azzal visszaállíthatatlan károkat okozunk magunknak.
Ugyan ezt el lehet mondani számos, dohányzás által okozott gyakori betegségre és halálokra, ezért tévedés, hogy az alkalmi dohányzás nem jár káros következményekkel. Amikor dohányzunk akkor maradandó károkat okozunk magunknak azzal, hogy olyan folyamatokat gyorsítunk, amik szenvedéshez és halálhoz vezethetnek. A jó hír, hogy mivel a betegségek kialakulásukban közrejátszik mindennapi viselkedésünk, így tehetünk egészségünkért.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint ma minden ötödik magyar, 2,4 millió ember dohányzik napi rendszerességgel. Mértéktartó becslések szerint minden második dohányos, 1,2 millió magyar haláláért közvetlenül a dohányzás lesz a felelős. Bár a dohányosok nagyrésze szeretne leszokni, ez csak a próbálozók töredékének sikerül, ráadásul átlagosan hozzávetőlegesen 30 leszokási kísérlet után. A témában publikált úttörő kutatás, ami a 20 legelterjedtebb kábítószert vizsgálta, a dohánytermékekben a függőség kialakulásáért felelő nikotint a 3 legerősebb hozzászokást kialakító szer közé sorolja. A kutatás szerint a vizsgált drogok közül csak két kábítószer okoz erősebb hozzászokást a nikotinnál, a kokain és a heroin.
A dohányfüstben lévő, a sejteket ingerlő anyagok a tüdőben a szövetek gyulladását és halálát idézik elő. Ez a folyamat olyan szöveteket is érint melyeket a szervezet nem képes újra termelni, így a folyamat visszafordíthatatlan. A gyulladás és a következményes sejtpusztulás növeli egy súlyos tüdőbetegség, a COPD kialakulásának a valószínűségét, mindemellett a tüdőrák kialakulásához is vezethet. A COPD a dohányosok 20%-át, míg a tüdőrák körülbelül 15%-át érintik. Mivel majdnem minden COPD-s és tüdőrákos eset, az összes eset 80%-a a dohányzáshoz kötődik, ezért meglepő, hogy nem minden dohányosnál alakulnak ki ezek az állapotok. Míg a pontos folyamatok nem ismertek, a gyulladásgátlásnak kulcs szerepe lehet a jelenség megértésében.
A szervezetünk egyik legfontosabb természetes gyulladáscsökkentő enzimje az alfa-1-antitripszin. Azok az emberek, akiknek alacsonyabb az alfa-1-antitripszin szintje, vagy akiknek a családjában már fordult elő tüdőrák vagy COPD, nagyobb veszélynek vannak kitéve a tüdőbetegségeknek, így nekik a dohányzást mindenképpen abba kellene hagyniuk. Az alfa-1-antitripszin szintet egy egyszerű vérvétellel is vizsgálhatjuk. Ezt tehát minden dohányzónak ajánlom, aki nem akar leszokni, vagy nikotinpótló termékre váltani.
A vízipipa esetében korábban olyan tanulmányok jelentek meg, melyek azt sugallták, hogy a cigarettánál egészségesebb. Mára azok a tanulmányok kerültek túlsúlyba, amik azt mutatják, hogy a vízipipa használata ártalmasabb is lehet, mint a hagyományos dohányzás. A vízipipálás során a vízen átvezetett füst azt a félrevezető érzést keltheti, hogy a vízben kicsapódnak a füstben lévő méreganyagok, pedig ez nem igaz. Ha szétszerelünk egy már használt vízipipát, a cső szánkhoz közeli részén szabad szemmel is látható a levegőből kicsapódott, nikotin miatt kesernyés szagú, kátrányos lerakódás, valódi képet adva arról a méregről, ami a szervezetünkbe jut. A kutatások azt mutatják, hogy a vízipipa használata a dohányzáshoz hasonló egészségügyi problémákhoz vezet. Egy vízipipa elszívása akár 25 szál cigarettányi kátrányt, 11 szálnyi szénmonoxidot, és két cigarettányi nikotint tartalmazhat.
A dohányhevítők azt sugallják, hogy kevésbé ártalmasabbak a hagyományos cigarettánál, mert ugyan dohánnyal működnek, de azt úgy hevítik fel, hogy közben nem keletkezik füst. Mindemellett a cigarettázáshoz hasonlóan mérgező anyagok keletkeznek, melyek a levegővel keveredve egy aeroszolt alkotnak, amit belélegzünk. A legtöbb mérvadó tanulmány arra figyelmeztet, hogy még nem lehetünk biztosak benne, hogy a dohányhevítő rendszerek használata biztonságosabb lenne a cigarettánál.
A vape vagy más néven az e-cigaretta esetében a felhasznált vegyületek lehetséges káros hatását jelenleg is vita övezi. Az e-cigaretta folyadék párologtatásával hoz létre egy gőzt, amit belélegzünk. Egyesek, mint a Harvardi orvosegyetem kutatói és a WHO egyetértenek abban, hogy nem áll elég információ rendelkezésre, hogy megítéljük az elektronikus cigaretták egészségre gyakorolt hatását. Mások kevésbé elővigyázatosak. Például a brit kormány a dohányzásról való leszokás hatékony eszközeként javasolja az e-cigaretták használatát. Az Egyesült Királyság kormánya az elektronikus cigarettákat a hagyományos nikotinpótló készítményeknél hatékonyabb eszköznek tekinti a leszokásban, és az elektromos cigaretták orvosi vényre történő felírásának lehetővé tételére készülnek az országban. Közben szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az e-cigarettáknak nem csak a leszoktatásban lehet szerepük, de az e-cigarettákon keresztül fiatalok tömegei szokhatnak rá hagyományos dohánytermékekre. Az ő aggodalmukat támasztja alá, hogy az e-cigaretták vonzónak szánt, gondosan formatervezett, reklámok által dicsőített termékek. Nagyon távol állnak azoktól a diszkrét gyógyszerektől, amik fejlesztése valóban a leszoktatásért történt.
A dohányzás során a függőséget fenntartó legerősebb tényező a nikotin. A nikotinos termékek, mint a szopogató és rágótabletták, tapaszok hatékonyan csökkentik az elvonási tüneteket. Ezt nikotin helyettesítő terápiának hívják. A nikotinpótlás csak akkor egészséges választás, ha a dohányzást helyettesíti. A tiszta nikotinnak is vannak káros egészségügyi hatásai, érelmeszesedést okoz és közel megduplázza a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét emellett károsan befolyása a mentális egészségünket. Igaz ezek összevethetetlenül kisebb kockázatot jelentenek a dohányzás más formáihoz képest, mivel a nikotinpótlás során nem keletkeznek irritatív, mérgező és rákkeltő anyagok. Az, hogy a külön bevitt nikotin káros hatása elenyésző a dohányzáshoz képest, viszont csak annak az érzékletes képe, mennyire veszélyes a dohányzás.
A fejlődő agy a legsérülékenyebb a nikotin hatásaira. A fiatalkori dohányzás pszichiátriai zavarok megjelenésére is hajlamosít, mint a skizofrénia vagy a depresszió. A dohányzás melletti két klasszikus érv, hogy a dohányzás ellazít és segít koncentrálni, csak a függőség kezdeti szakaszát jellemzik. Kutatások azt mutatják, hogy a dohányzás hosszú távon feszültebbé tesz és figyelemzavart is okozhat.
A dohányzás hajlamossá tesz más szenvedélybetegségekre is. Amellett, hogy önmagában is erős függőséget okoz, a nikotin fiatalkori fogyasztása úgy módosítja a fejlődő agy működését, hogy a dohányos fiatalban később könnyebben alakul ki függőség más kábítószerekkel kapcsolatban is.
A fejlődő agy a legsérülékenyebb a nikotin hatásaira. Mivel az agyunk körülbelül 25 éves korunkig fejlődik, ezért a dohányzás korhatára, ami a legtöbb országban 18 év, egészen megtévesztő.
8+1 A nikotin fenntarthatja a marihuána fogyasztást
és fordítva, könnyen dohányossá válhat, aki fűvel kísérletezik. A marihuánát, vagy füvet legtöbbször dohánnyal elkeverve füves cigaretta, másnéven joint formájában szívják. Aki joint formájában fogyaszt marihuánát, az közben óhatatlan dohányzik is. Mivel a nikotin az egyike a három legerősebb függőséget kialakító kábítószernek, szemben a sokkal kevésbé addiktív marihuánával, ezért ha egy füvező úgy érzi, hogy többet fogyaszt, mint szeretne, az könnyen lehet, hogy már nem a fűről, hanem a nikotin utáni vágyról szól. Ezt támasztja alá az a tapasztalat, hogy rendszeres marihuána fogyasztók leszokás után gyakran dohányossá válnak. A marihuánafogyasztás kevésbé egészségtelen formája, ha nem dohánytermékkel együtt fogyasztjuk, azonban fontos megjegyezni, hogy a marihuána fogyasztása önmagában is önálló egészségügyi és jogi kockázattal jár.
A cigaretta alternatívái a leszokást segíthetik, de a nikotint minden formában kerülni kellene
Miközben a kezdetben a dohányzás kellemes élményt adhat, a viselkedésből később egy olyan kényszer lesz, ami nem már nem jár örömmel, leszámítva azt a megkönnyebbülést, amit az elvonási tünetek miatt kialakuló kellemetlen érzések megszűnésekor él át a hosszabb kihagyás után rágyújtó.
A dohányzásban a fő élvezeti forrás és a függőség fenntartója is a nikotin. A nikotin káros az emberi szervezetre, ezért kijózanító tény, hogy a dohányzás semmilyen életkorban, semennyi ideig és semmilyen formában nem biztonságos.
Legjobb megoldás a dohányzás végleges abbahagyása, amihez biztonságos segítséget a nikotinpótló gyógyszerek nyújtanak.
Ez a cikk az ismeretterjesztés igényével készült, az itt leírtak nem minősülnek orvosi tanácsnak. Leszokásban való segítséget nyújthat a háziorvosa és az olyan oldalak, mint a www.leteszemacigit.hu és www.leszokastamogatas.hu.
Források:
Békési Áron
Szervezetünk hírei
Bodó-Varga Zsófia klinikai szakpszichológus, családterapeuta-jelölt, egyetemi oktató, egykori ügyelőtársunk tartott előadást Testvérek címmel.
>>
Október 10-én, a Lelki Egészség Világnapján konferenciát szervez Pécsett a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány.
>>
Fotópályázatot hirdetünk 14-100 éves kor közöttieknek, 2024. október 31-ig várjuk a pályázatokat!
>>
