Valentin nap – mégis mi a gond vele?

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de az utóbbi időben egyre kevésbé várom ezt a napot. Noha nem azért, mert nem tetszik, hiszen maga a szokás kialakulásához nagyon szép legenda fűződik. Inkább az zavar, hogy főleg a közösségi média közvetítése által, úgy érzem, hogy ez a hagyomány nagyon sok feszültséget okoz az emberek között. Akarva akaratlanul számtalan Valentin nap ellenes posztot látok.

Néhányan csak kifejtik véleményüket, miért tartják teljesen feleslegesnek. Ezzel egyébként semmi gond, ha a kritika észérvekkel alátámasztott és természetesen nem bántó, de sajnos egyesek elég otrombán cikiznek szerelmes párokat vagy űznek gúnyt ebből a napból. Én úgy gondolom, hogy ennek a tradíciónak igenis van létjogosultsága. Egyrészt azért, mert szinte már mindennek van ünnepe vagy napja, akkor miért ne lehetne a világon az egyik legszebb érzésnek is?

Másrészt ugye, sokan jönnek azzal, hogy az üzleteknek ez a pénzlehúzásról szól. Sajnos ebben van igazság, de szinte minden más ünnep is csak haszon a szemükben. Gondoljunk abba bele, hogy már most tele vannak a boltok polcai a húsvéti csoki nyulakkal.

Persze, hogy ne tűnjek ennyire szigorúnak, azokat az embereket is meg tudom érteni, akik rosszul érzik magukat ezen a napon, egy esetleges csalódás, beteljesületlen szerelem, egy fájdalmas szakítás vagy a már kellemetlen mértékig enyelgő szerelmesek miatt. Ennek ellenére tartsuk tiszteletben mások érzelmeit, szokásait! Mindenféle gúnyolódás és szemrehányás nélkül fogadjuk el, hogy vannak, akik megtartják, vannak, akik - habár szerelmesek - nem ünnepelnek, vannak, akik éppen szinglik, de amúgy meg szokták illetve meg szeretnék tartani, és vannak olyanok is, akik szinglik és nem hozza őket különösebben lázba a téma. Az ilyen esetekben szoktam kicsit szarkasztikusan azt mondani, hogy nekem is van szülinapom, mégse ünnepli mindenki….

Füleki Boglárka