Lélektér estek- 2019. 09. - Önsértés és öngyilkosság megelőzése

A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával elindult a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány előadássorozata minden hónap második szerdáján. A Lélektér estek első előadása a serdülőkori önsértés és öngyilkosság megelőzéséről szólt Flach Richárd pszichológus prezentálásában.

Az ingyenes rendezvény a pécsi Civil Közösségek Háza konferenciatermében került megrendezésre. Előzetesen minden alkalommal regisztrálni kell annak, aki szeretne részt venni. Első alkalommal már napokkal az előadás előtt betelt a létszám, közel százan jöttek el meghallgatni Flach Richárd pszichológus „Derülhet-e fény a lélek sötét oldalára? – Öngyilkosság és önsértés megelőzése serdülőkorban” című előadását.

Flach Richárd beszélt arról, hogy az Európai Unióban Magyarország a harmadik helyen áll az elkövetett öngyilkosságok számának tekintetében, és a 25 év alattiak körében ez a vezető halálokok egyike. Felhívta a figyelmet sok tévhitre az öngyilkosságról, és ismertetett néhány fontos tényt. Például világviszonylatban 2010-ben többen haltak meg öngyilkosságban, mint ahányan gyilkosság, háború és természeti katasztrófa áldozatai lettek. Megtudhattuk, hogy tíz emberből, akik véget vetnek életüknek, nyolcan beszélnek a szándékukról. Az öngyilkossági kísérlet nők körében gyakoribb, mégis a férfiak nagyobb arányban halnak meg ilyen módon. A témával kapcsolatos legnagyobb tévhit, hogy nem szabad rákérdezni az öngyilkossági szándékra. A szakirodalom szerint ugyanis, ha a krízisben lévő beszélhet szuicid gondolatairól, megoszthatja ezeket a nyomasztó érzéseit, az önmagában feszültségoldó hatású.

A pszichológus számos veszélyeztető tényezőt felsorolt, melyek az öngyilkosság elkövetésében rizikófaktornak számítanak, úgy mint a pszichés betegség, öngyilkosság a családban, korábbi kísérlet vagy a pszichoszociális tényezők, mint például egy veszteség megélése. Vannak azonban védő faktorok is, például a támogató családi háttér, a barátok, a gyakorló vallásosság.

Flach ismertette a krízis fogalmát és az öngyilkosságot megelőző lelki állapotot, a preszuicidális szindrómát, melynek során az egyén gondolatai, érzelmei beszűkülnek, önmaga ellen irányuló agresszió jelenik meg, melyeket öngyilkossági fantáziák kísérnek. Ilyenkor a legtöbben jelzik öngyilkossági szándékukat, vagy úgy, hogy konkrétan elmondják, hogy meg akarnak halni, vagy metaforákkal kommunikálnak erről: „hosszú alvásról”, „messzire utazásról”, „zuhanásról” beszélnek. Mások szavak nélkül jelzik, hogy öngyilkosságra készülnek, például törlik magukat a közösségi oldalról, elégetik a személyi igazolványukat vagy éppen beszerzik az öngyilkossághoz szükséges eszközöket.

Az előadó gyakorlattal illusztrálta a szuicid jelek felismerését, az Internetről mutatott serdülők bejegyzéseit, melyekben a résztvevők felismerhették a veszélyeztetettséget. Ezután kitért arra, mit tehet egy szülő, egy pedagógus vagy bárki, aki felismeri, hogy valaki krízisben van vagy öngyilkosságra készül. Azt tanácsolta, hogy teljes figyelemmel, bizalomteli légkört kialakítva beszélgessünk ilyenkor a serdülővel, ami ne legyen kihallgatásszerű, inkább együttérző, támogató. Bátran kérdezzünk rá, hogy gondolt-e arra, hogy megöli magát, és mire gondol ilyenkor konkrétan! Térképezzük fel a védőhálót körülötte, családi kapcsolatok, barátok. Ha szükséges, vonjunk be szakembert, adjuk oda neki az Ifjúsági Lelki Elsősegély telefonszámát! Biztosítsuk arról, hogy fontos nekünk, számíthat ránk, és ígértessük meg vele, hogy a következő találkozásig nem öli meg magát.

Ezt követően az előadó a serdülőkori önsértésről beszélt, mely nem társul a meghalás szándékával, hanem feszültségoldó hatású, a lelki fájdalmak levezetése történik ilyenkor. Serdülőkorban gyakori jelenség, de pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, mert rejtőzködő jelenségről van szó, és az esetek nagy százalékában felnőtt korra elmúlik. A jelenség bemutatására a Seb című filmből volt látható egy rövid bejátszás. Flach Richárd kiemelte, hogy az önsértést tapasztaló felnőtt beszélgessen a fiatallal egyénileg. Fontos, hogy ilyenkor ne szégyenítsük meg, ne okozzunk bűntudatot benne, hanem elfogadó, empatikus odafordulással próbáljuk megérteni ennek a lelki hátterét, a fiatalt foglalkoztató problémákat. A falcolás megelőzésében a legnagyobb szerepet a támogató emberi kapcsolatok jelentik.

Végezetül a témához kapcsolódó könyveket ajánlott, melyek segíthetnek az érdeklődők számára a témában való elmélyülésben.

Az előadás zárása után Székely Zsuzsanna, az alapítvány elnöke megkérte a résztvevőket, hogy vigyék hírét a telefonszolgálatnak, kihelyezett szóróanyagainkat juttassák el a környezetükben élő fiatalokhoz. Kérte, hogy a kihelyezett adományládába adakozzanak a résztvevők a rendezvény fenntarthatósága érdekében, ugyanis a pályázati időszak lejárta után is szeretnének előadásokat szervezni.

Október második szerdáján Dr. Bognár Adrienn szociológus tart előadást Kortárs szocializáció, kortárs hatás serdülőkorban címmel arról, hogy ki nevel, a szülő, az iskola vagy a kortársak. Min múlik, hogy az iskolás évek bulival vagy bullyinggal telnek?

Novemberben Zala Márton szexuálszakpszichológus érkezik a Lélektér estek rendezvényére, jön majd Dr. Koltai Mária pszichiáter, családterapeuta, L. Ritók Nóra grafikusművész, pedagógus, 2017-es esztendő „év szociális munkása” és még sokan mások.

Fotók: Péter Alexandra, videó: Jéhn Márk