Lélektér estek - 2019. 11. - A pedofíliáról és az áldozatokról

Zala Márton pszichológus, szexuálszakpszichológus november 13-án a Lélektér Estek keretében előadást tartott a pedofíliáról, az áldozatokról, terápiás lehetőségekről. A Lélektér Esteket a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával szervezi minden hónap második szerdáján.

A pedofília - ahogy Zala Márton szexuálszakpszichológus magyarázza - tartósan fennálló szexuális vágy, izgalom, késztetés, pubertás előtt álló gyermekkel kapcsolatban. A pedofília a parafíliák gyűjtőkörébe tartozik, azaz devianciaként tartható számon. Hogy hányan vonzódnak gyermekekhez, nehéz megmondani, mert az érintett személyek a társadalmi retorziótól tartva eltitkolják vonzalmukat. Megközelítőleg 3-5% azon személyek aránya, akik valamilyen mértékben pedofíliával érintettek. Ők többségében férfiak. Lényeges azonban, hogy ők nem feltétlenül bűnelkövetők! Sokan vannak, akik vonzalmuknak nem engednek teret, felismerik, hogy a vágyuk a valóságban nem teljesedhet be. Vannak, akik kizárólag gyermekek felé vonzódnak, míg mások felnőttek és gyermekek felé egyaránt.

Hogy pontosan miként jön létre a pedofília, arra nincs egyértelmű válasz. – mondta el Zala Márton. – Többféle magyarázat létezik, például az evolúciós mechanizmus túlfutása vagy a kritikus időszakban bekövetkező kondícionálódás is oka lehet ennek a mentális betegségnek. A szexuális abúzus előhúrozhatja a pedofil érzéseket, hiszen a trauma hosszú távú feldolgozást igényel. Anélkül csak a trauma újraélése marad, az áldozatszerepből a győztessé formálódás dinamikájával.

A szexuálpszichológus kitért a pedofília terápiás lehetőségeire is. A kognitív viselkedésterápia nem a vágyak megváltoztatását célozza, hanem azt, hogy az érintett személyek soha ne váljanak elkövetővé. Segíti őket, hogy ellen tudjanak állni a kísértésnek, valós elképzeléseik legyenek a párkapcsolatokról, fejleszti a társas kapcsolati képességeiket. A behavior terápia abból indul ki, hogy a gyermekekhez való vonzódás tanult viselkedés, és így ha a az orgazmus jutalmazó, megerősítő hatását felnőttek irányába „eltoljuk”, akkor a vágyak megváltoztathatóak.

A szakpszichológus kitért a traumatizáció következményeire is az áldozatok szempontjából. A gyermekekkel szemben elkövetett szexuális bántalmazás rendkívül súlyos, mert olyan dolog történik a gyermekkel akarata ellenére, amiről neki még nincsenek fogalmai. A családon belüli szexuális bántalmazás különösen megterhelő pszichés szempontból, ugyanis a biztonságot nyújtó személy az, aki bántalmaz, így sérül a bizalom. Akik szexuális traumát éltek át, nagyon gyakran nem is tudják szavakkal kifejezni a velük történteket. Emlékbetörések kísérik életüket, nem tudják beépíteni az élettörténetükbe a történteket, úgy érezhetik, ez nem is velük történt meg. Rendkívül alacsony az önértékelésük, impulzuskontroll zavarokban szenvednek, könnyen depressziósak lehetnek, és további súlyos problémákkal nézhetnek szembe.

Az előadásból megtudhattuk, hogy a traumát elszenvedettek akkor tudnak a lehető legjobban túljutni a nehézségeken, ha a jó a szociális készségük, a kompetencia-érzésük, eredendően magas az önbecsülésük, előnyös életkörülmények között élnek, lehetőségük van az elkövetőtől távol maradni, illetve megbeszélheti a traumatikus eseményt valakivel, aki hisz neki, illetve támogatja őt.

A szexuális abúzus kockázatát a legjobban korai szexuális felvilágosítással, illetve a bugyiszabály megtanításával minimalizálhatjuk.

Bugyiszabály:
A tested csak a tiéd: teste felett csak a gyermek rendelkezhet, és senki sem érintheti meg az engedélye nélkül.

Jó érintés – rossz érintés: Tanulják meg, hogy nem helyes, ha valaki megnézi vagy megérinti intim testrészeiket. A bugyi szabály segít nekik egyszerűen megtanulni ennek határát.

Jó titok – rossz titok: Az a titok, amitől a gyerek idegesen, kényelmetlenül, félelemben érzi magát, rossz, és az ilyen titkokat el kell mondani felnőttnek!

Kapcsolat: Fontos, hogy a gyermek az őt érintő kérdésekkel, problémákkal megkereshesse a szüleit, partnert lásson a szüleiben a problémái megoldásához.

Az előadásból kiderült, hogy az áldozatok számára van kiút a traumából: elsődlegesen EMDR terápiát, illetve Katatim Imaginációs Pszichoterápiát javasol az abúzust átélteknek. Fontos azt kiemelni, hogy a traumafeldolgozás klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta kompetenciája.

Az előadásról készült további fotók facebook oldalunkon tekinthetők meg. 

Rendezvényünket a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta.