A poszttraumás stressz zavar, angolul post-traumatic stress disorder (PTSD), egy olyan állapot, amely akkor fordulhat elő, ha traumatikus eseményeket tapasztaltunk meg. Ilyen lehet például egy háború, a szexuális zaklatás, a gyermekkori traumatikus események, például bántalmazás vagy a családon belüli erőszak. Ha valakinek PTSD-je van, visszatérő akaratlan gondolatai, érzései vagy álmai lehetnek az őt ért traumatikus eseménnyel kapcsolatban. Az érintetteknek megváltozhat a gondolkodásmódja és az érzelmi világa, miközben szorongásos tüneteket tapasztalhatnak. Az is előfordulhat, hogy az érintettek nagyon ingerlékennyé válnak vagy hirtelen félelemet éreznek, amikor felidézik a múltbeli traumatikus eseményeket. Jellemző, hogy a PTSD-vel élők megpróbálják elkerülni azokat a dolgokat, amelyek a traumáikra emlékeztetik őket. Ugyanakkor a PTSD-vel élő gyermekek esetében gyakran a felnőttektől eltérően jelennek meg a tünetek, így például előfordulhat, hogy játék közben felidézik a traumatikus eseményeket. A PTSD-vel élőknek nagyobb valószínűséggel lesznek öngyilkossági gondolataik, vagy követnek el szándékos önsértést, esetükben gyakoribb a gyógyszerek, alkohol és egyéb drogok szándékos túladagolása. A PTSD súlyosabb változata a komplex vagy c-PTSD, ami többszöri traumatikus élmények hatására alakul ki.
A PTSD feltétele egy vagy több traumatikus élmény megtapasztalása, de a legtöbb traumatikus eseményen áteső embernél nem alakul ki PTSD. Az amerikai felnőttek 70%-a legalább egy traumatikus eseményt tapasztal élete során, de csak kevesebb, mint minden ötödik traumát megtapasztalt ember esetében alakulnak ki a PTSD tünetei. Azok között, akik erőszakos események áldozatai voltak, például nemi erőszakot, emberrablást vagy fizikai bántalmazást szenvedtek el, nagyobb valószínűséggel alakul ki PTSD, mint azoknál, akik nem erőszakos traumákat, például baleseteket vagy természeti katasztrófákat tapasztaltak meg. PTSD bármilyen életkorban megjelenhet. Azok, akik hosszan tartó traumát szenvednek el, mint amilyen a folyamatos családon belüli bántalmazás, kialakulhat a komplex—, vagy c-PTSD. A c-PTSD hasonló a PTSD-hez, de mélyebben befolyásolja az érintettek életét és az személyiségükre is hatással lehet.
A Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM-5) szerint gyakori zavarokról van szó, az amerikaiak hozzávetőleg 6-10%-át érinti a PTSD valamikor az életük során, a c-PTSD a becslések szerint 1-8%-körül fordul elő, Magyarországra vonatkozóan nincsenek adatok.
A PTSD és a c-PTSD meghatározása
A PTSD diagnózisának feltétele egy traumatikus élmény személyes megtapasztalása, vagy közvetett úton való értesülés traumatikus élményről, ha az egy érzelmileg közel álló személlyel történt meg. A PTSD-nek összesen 24 különböző tünete van, melyek négy nagy csoportban sorolhatók. A DSM-5 szerinti részletes kritériumrendszer a cikk végén található.
A diagnózishoz szükséges, hogy minden csoportból bizonyos számú tünet leírható legyen. A tüneteknek a trauma megtapasztalásától számítva legalább 1 hónapig kell tartaniuk, jelentős kárt és szenvedést kell okozniuk és a tünetek nem lehetnek egyéb okoknak, például kábítószerhasználatnak tulajdoníthatók.
A PTSD tüneteinek négy csoportja:
Ezen kívül PTSD-ben jellegzetes jelenség lehet két disszociációs tünet, a valóságtól való eltávolodás (derealizáció) vagy az önmagunktól való elidegenedés érzése (deperszonalizáció).
A PTSD és a c-PTSD következményei a mindennapi életben
A PTSD és a c-PTSD is járhat olyan következményekkel, melyek az élet minden területét befolyásolhatják. A c-PTSD esetében, amikor a háttérben hosszabb távon tapasztalt, vagy több traumatikus esemény áll, a tünetek is jellemzően kifejezettebbek.
A PTSD és a szabadidő
Az érintettek sokszor nem lelnek örömöt azokban a tevékenységekben sem, amiket régen kedveltek. A PTSD-vel élők az elkerülő viselkedés és a szorongás miatt elzárkózhatnak a társas kapcsolatoktól, ezért nehezükre eshet a bizalmi kapcsolatok kiépítése és fenntartása. A betolakodó gondolatok, flashbackek és a folyamatos éberség akadályozhatják az ellazulást. A PTSD más tünetei, mint az alvászavar, fáradság, a kapcsolódó hangulatzavarok és a koncentrálási problémák, ahogy a mindennapi életet is nehezítik, úgy rossz hatással lehetnek a pihenéssel töltött idő minőségére is. Feszültségeik enyhítése miatt a PTSD-vel érintettek az átlagnál gyakrabban dohányoznak, fogyasztanak alkoholt vagy használnak más drogokat.
A PTSD és a munkahelyi nehézségek
A PTSD jelentős hatással lehet az érintettek szakmai életére is. A koncentrálási nehézségek és a PTSD-t kísérő memóriaproblémák miatt romolhat az érintettek munkahelyi teljesítménye. Az érzelmi instabilitás miatt megnehezülhet a jó munkakapcsolatok fenntartása és kiépítése. A PTSD-vel élők gyakrabban hiányozhatnak a munkahelyükről, az elszenvedett traumák hatása miatt fenyegetve érezhetik magukat munkáljuk közben, vagy önértékelési nehézségek miatt valódi képességeik alatt teljesíthetnek. Néhányuknak ezért nehezére eshet egy állandó munkahely megtartása is.
A PTSD és a párkapcsolatok
A PTSD jellemzően alacsonyabb párkapcsolati elégedettséggel párosul, azaz a PTSD-vel élők általában rosszabbnak értékelik a kapcsolataikat és a kapcsolataikban jellemző, hogy az átlagnál alacsonyabb intimitást élnek meg.
A trauma hatásai túlléphetnek a közvetlenül érintett személyen, és közvetlenül is hatással lehetnek a szeretteire. Ennek következtében a közeli családtagok esetében, például a házastársak és a gyerekek esetében is mentális zavarok alakulhatnak ki. Ezt a jelenséget másodlagos traumatikus stressznek nevezzük, ami megnyilvánulhat akár más zavarként, akár a PTSD-hez hasonló tünetekként is.
A PTSD-vel élők számára nehezített lehet a bizalmi viszony kialakítása, ezért az érintettek óvatosak vagy kételkedők lehetnek a partnerükkel és vagy akár általában a párkapcsolatokkal szemben. Ennek a hozzáállásnak a hátterében az újabb sérüléstől való félelem állhat. Azonban mindez csakúgy, mint az érzelmi instabilitás, a fokozott reaktivitás, a túlzott éberség és a fokozott érzékenység, tovább terhelheti a kapcsolatot és a párkapcsolati konfliktusok útján újabb sérülésekhez vezethet.
A PTSD kezelése
Gyógyszeres kezelés
A súlyosabb tünetek esetén fontos lehet a gyógyszeres kezelés, de a végleges megoldást jellemzően a pszichoterápia jelenti.
Pszichoterápiák
A PTSD és a c-PTSD döntően pszichoterápia keretében kezelhető állapotok, melyek nem vagy csak ritkán, súlyos tünetek esetében igényelnek kórházi felvételt. Számos terápiás megközelítés nyújt segítséget PTSD és c-PTSD esetében. Vezetett imaginációval dolgozó terapeuták egy álomszerű állapot előidézése által segíthetnek a tudattalan konfliktusok hozzáférhetővé tételében és a feloldásában. Ezzel szemben a kognitív viselkedésterápia (CBT) gyakorlatiasabb, mert a tudattalan helyett a megfigyelhető viselkedésre összpontosít. A szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás (EMDR) egy olyan pszichoterápiás eljárás, amit kifejezetten a traumák feldolgozása miatt hoztak létre. Az EMDR során a terapeuta féloldali váltakozó ingereket használva serkenti a két agyfélteke közötti kapcsolatot, ami segíti a traumatikus élmények feldolgozását. A féloldali inger lehet érintés, hang, vagy fény. A dialektikus viselkedésterápiát (DBT) eredetileg borderline személyiségzavar kezelésére használták, így kifejezetten azoknak az embereknek készült, akik nagyon intenzíven élik át az érzelmeiket. A DBT hozzásegíthet olyan készségek elsajátításához, amikkel jobban kezelhetjük az érzéseinket. Mindemellett számos más terápiás megközelítéssel is kezelhető a PTSD. Az egyéni pszichoterápián kívül önsegítő és terápiás csoportok is segítséget nyújthatnak a felépüléshez.
Ez a cikk az ismeretterjesztés igényével készült, az itt foglaltak nem minősülnek orvosi tanácsnak.
Békési Áron orvostanhallgató, önkéntes
Poszttraumás stressz zavar (PTSD) DSM -5 kritériumai
A kritériumok ismeretterjesztés céljával szerepelnek és semmiképpen nem szolgálnak öndiagnosztizálásara. Amennyiben a mentális egészségét érintő panaszai vannak, forduljon szakemberhez.
Az alábbi kritériumok felnőttekre, kamaszokra és 6 évnél idősebb gyermekekre vonatkoznak.
Megjegyzés: Az A4 kritérium nem vonatkozik az elektronikus médián, televízión, filmeken vagy képeken keresztül történő expozícióra, kivéve, amennyiben az expozíció munkával kapcsolatos.
Megjegyzés: Gyermekek esetében lehetnek ijesztő álmok felismerhető tartalom nélkül.
Megjegyzés: Gyermekek esetében traumaspecifikus ismételt eljátszás játék során is megnyilvánulhat.
nyomasztó emlékek, gondolatok vagy érzések kerülése vagy kerülésére tett erőfeszítések.
Jelölje, hogy
Disszociatív tünetekkel: A tünetek esetében teljesülnek a poszttraumás stressz zavar kritériumai és emellett stresszor hatására a személy az alábbi tartósan fennálló vagy visszatérő tünetek bármelyikét tapasztalja:
Megjegyzés: ez az altípus akkor alkalmazható, ha a disszociatív tünetek nem tulajdoníthatók valamilyen szer (pl. pillanatnyi eszméletvesztés, alkoholos intoxikáció alatti viselkedés) vagy más egészségi állapot (pl. komplex parciális görcsök) élettani hatásainak.
Jelölje, ha
Késői megnyilvánulással: A diagnosztikai kritériumok csak legalább hat hónappal az eseményt követően teljesülnek (bár egyes tünetek indukálása és megnyilvánulása azonnali lehet).
A PTSD-re jellemzőek a betörő emlékek, az elkerülő tünetek, a traumatikus élménnyel kapcsolatos negatív gondolatok vagy hangulatok, hiperreaktív tünetek. A PTSD diagnózisához minden csoportból
(DSM-5: pp. 226-230)
Források
Szervezetünk hírei
Bodó-Varga Zsófia klinikai szakpszichológus, családterapeuta-jelölt, egyetemi oktató, egykori ügyelőtársunk tartott előadást Testvérek címmel.
>>Október 10-én, a Lelki Egészség Világnapján konferenciát szervez Pécsett a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány.
>>Fotópályázatot hirdetünk 14-100 éves kor közöttieknek, 2024. október 31-ig várjuk a pályázatokat!
>>