PTSD: amit a poszttraumás stressz zavarról tudni kell

A poszttraumás stressz zavar, angolul post-traumatic stress disorder (PTSD), egy olyan állapot, amely akkor fordulhat elő, ha traumatikus eseményeket tapasztaltunk meg. Ilyen lehet például egy háború, a szexuális zaklatás, a gyermekkori traumatikus események, például bántalmazás vagy a családon belüli erőszak. Ha valakinek PTSD-je van, visszatérő akaratlan gondolatai, érzései vagy álmai lehetnek az őt ért traumatikus eseménnyel kapcsolatban. Az érintetteknek megváltozhat a gondolkodásmódja és az érzelmi világa, miközben szorongásos tüneteket tapasztalhatnak. Az is előfordulhat, hogy az érintettek nagyon ingerlékennyé válnak vagy hirtelen félelemet éreznek, amikor felidézik a múltbeli traumatikus eseményeket. Jellemző, hogy a PTSD-vel élők megpróbálják elkerülni azokat a dolgokat, amelyek a traumáikra emlékeztetik őket. Ugyanakkor a PTSD-vel élő gyermekek esetében gyakran a felnőttektől eltérően jelennek meg a tünetek, így például előfordulhat, hogy játék közben felidézik a traumatikus eseményeket. A PTSD-vel élőknek nagyobb valószínűséggel lesznek öngyilkossági gondolataik, vagy követnek el szándékos önsértést, esetükben gyakoribb a gyógyszerek, alkohol és egyéb drogok szándékos túladagolása. A PTSD súlyosabb változata a komplex vagy c-PTSD, ami többszöri traumatikus élmények hatására alakul ki.

A PTSD feltétele egy vagy több traumatikus élmény megtapasztalása, de a legtöbb traumatikus eseményen áteső embernél nem alakul ki PTSD. Az amerikai felnőttek 70%-a legalább egy traumatikus eseményt tapasztal élete során, de csak kevesebb, mint minden ötödik traumát megtapasztalt ember esetében alakulnak ki a PTSD tünetei. Azok között, akik erőszakos események áldozatai voltak, például nemi erőszakot, emberrablást vagy fizikai bántalmazást szenvedtek el, nagyobb valószínűséggel alakul ki PTSD, mint azoknál, akik nem erőszakos traumákat, például baleseteket vagy természeti katasztrófákat tapasztaltak meg. PTSD bármilyen életkorban megjelenhet. Azok, akik hosszan tartó traumát szenvednek el, mint amilyen a folyamatos családon belüli bántalmazás, kialakulhat a komplex—, vagy c-PTSD. A c-PTSD hasonló a PTSD-hez, de mélyebben befolyásolja az érintettek életét és az személyiségükre is hatással lehet.

A Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM-5) szerint gyakori zavarokról van szó, az amerikaiak hozzávetőleg 6-10%-át érinti a PTSD valamikor az életük során, a c-PTSD a becslések szerint 1-8%-körül fordul elő, Magyarországra vonatkozóan nincsenek adatok.

A PTSD és a c-PTSD meghatározása

A PTSD diagnózisának feltétele egy traumatikus élmény személyes megtapasztalása, vagy közvetett úton való értesülés traumatikus élményről, ha az egy érzelmileg közel álló személlyel történt meg. A PTSD-nek összesen 24 különböző tünete van, melyek négy nagy csoportban sorolhatók. A DSM-5 szerinti részletes kritériumrendszer a cikk végén található.

 A diagnózishoz szükséges, hogy minden csoportból bizonyos számú tünet leírható legyen. A tüneteknek a trauma megtapasztalásától számítva legalább 1 hónapig kell tartaniuk, jelentős kárt és szenvedést kell okozniuk és a tünetek nem lehetnek egyéb okoknak, például kábítószerhasználatnak tulajdoníthatók.

A PTSD tüneteinek négy csoportja:

1. Betolakodó tünetek: PTSD-ben jellemző a traumatikus élmények újraélése, ami több úton is történhet, például gondolatban vagy álomban is.  
2. Elkerülő magatartás: az érintettek a trauma megismétlődésétől rettegnek, ezért elkerülő viselkedést tanúsítanak, kerülhetik azokat a helyeket, embereket és tevékenységeket, amik őket a traumára emlékeztetik. Ilyen például, ha egy autóbaleset után valaki nem vezet, vagy nem ül autóba.
3. Negatív változások a hangulatban és a gondolkodásban: Az érintettek eltávolodhatnak másoktól és negatív változásokat tapasztalhatnak a hangulatukban, meggyőződéseikben vagy gondolkodásmódjukban.
4. Állandó szorongás, fokozott felkészültség: Az érintetteknek nehézségei lehetnek az alvással és koncentrálással, állandóan ugrásra késznek érezhetik magukat, könnyen ingerülté válhatnak és dühösek lehetnek.

Ezen kívül PTSD-ben jellegzetes jelenség lehet két disszociációs tünet, a valóságtól való eltávolodás (derealizáció) vagy az önmagunktól való elidegenedés érzése (deperszonalizáció).

A PTSD és a c-PTSD következményei a mindennapi életben

A PTSD és a c-PTSD is járhat olyan következményekkel, melyek az élet minden területét befolyásolhatják. A c-PTSD esetében, amikor a háttérben hosszabb távon tapasztalt, vagy több traumatikus esemény áll, a tünetek is jellemzően kifejezettebbek.

A PTSD és a szabadidő

Az érintettek sokszor nem lelnek örömöt azokban a tevékenységekben sem, amiket régen kedveltek. A PTSD-vel élők az elkerülő viselkedés és a szorongás miatt elzárkózhatnak a társas kapcsolatoktól, ezért nehezükre eshet a bizalmi kapcsolatok kiépítése és fenntartása. A betolakodó gondolatok, flashbackek és a folyamatos éberség akadályozhatják az ellazulást. A PTSD más tünetei, mint az alvászavar, fáradság, a kapcsolódó hangulatzavarok és a koncentrálási problémák, ahogy a mindennapi életet is nehezítik, úgy rossz hatással lehetnek a pihenéssel töltött idő minőségére is. Feszültségeik enyhítése miatt a PTSD-vel érintettek az átlagnál gyakrabban dohányoznak, fogyasztanak alkoholt vagy használnak más drogokat.

A PTSD és a munkahelyi nehézségek

A PTSD jelentős hatással lehet az érintettek szakmai életére is. A koncentrálási nehézségek és a PTSD-t kísérő memóriaproblémák miatt romolhat az érintettek munkahelyi teljesítménye. Az érzelmi instabilitás miatt megnehezülhet a jó munkakapcsolatok fenntartása és kiépítése. A PTSD-vel élők gyakrabban hiányozhatnak a munkahelyükről, az elszenvedett traumák hatása miatt fenyegetve érezhetik magukat munkáljuk közben, vagy önértékelési nehézségek miatt valódi képességeik alatt teljesíthetnek.  Néhányuknak ezért nehezére eshet egy állandó munkahely megtartása is.

A PTSD és a párkapcsolatok

A PTSD jellemzően alacsonyabb párkapcsolati elégedettséggel párosul, azaz a PTSD-vel élők általában rosszabbnak értékelik a kapcsolataikat és a kapcsolataikban jellemző, hogy az átlagnál alacsonyabb intimitást élnek meg.

A trauma hatásai túlléphetnek a közvetlenül érintett személyen, és közvetlenül is hatással lehetnek a szeretteire. Ennek következtében a közeli családtagok esetében, például a házastársak és a gyerekek esetében is mentális zavarok alakulhatnak ki. Ezt a jelenséget másodlagos traumatikus stressznek nevezzük, ami megnyilvánulhat akár más zavarként, akár a PTSD-hez hasonló tünetekként is.

A PTSD-vel élők számára nehezített lehet a bizalmi viszony kialakítása, ezért az érintettek óvatosak vagy kételkedők lehetnek a partnerükkel és vagy akár általában a párkapcsolatokkal szemben. Ennek a hozzáállásnak a hátterében az újabb sérüléstől való félelem állhat. Azonban mindez csakúgy, mint az érzelmi instabilitás, a fokozott reaktivitás, a túlzott éberség és a fokozott érzékenység, tovább terhelheti a kapcsolatot és a párkapcsolati konfliktusok útján újabb sérülésekhez vezethet.

A PTSD kezelése

Gyógyszeres kezelés

A súlyosabb tünetek esetén fontos lehet a gyógyszeres kezelés, de a végleges megoldást jellemzően a pszichoterápia jelenti.

Pszichoterápiák

A PTSD és a c-PTSD döntően pszichoterápia keretében kezelhető állapotok, melyek nem vagy csak ritkán, súlyos tünetek esetében igényelnek kórházi felvételt. Számos terápiás megközelítés nyújt segítséget PTSD és c-PTSD esetében. Vezetett imaginációval dolgozó terapeuták egy álomszerű állapot előidézése által segíthetnek a tudattalan konfliktusok hozzáférhetővé tételében és a feloldásában. Ezzel szemben a kognitív viselkedésterápia (CBT) gyakorlatiasabb, mert a tudattalan helyett a megfigyelhető viselkedésre összpontosít. A szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás (EMDR) egy olyan pszichoterápiás eljárás, amit kifejezetten a traumák feldolgozása miatt hoztak létre. Az EMDR során a terapeuta féloldali váltakozó ingereket használva serkenti a két agyfélteke közötti kapcsolatot, ami segíti a traumatikus élmények feldolgozását. A féloldali inger lehet érintés, hang, vagy fény. A dialektikus viselkedésterápiát (DBT) eredetileg borderline személyiségzavar kezelésére használták, így kifejezetten azoknak az embereknek készült, akik nagyon intenzíven élik át az érzelmeiket. A DBT hozzásegíthet olyan készségek elsajátításához, amikkel jobban kezelhetjük az érzéseinket. Mindemellett számos más terápiás megközelítéssel is kezelhető a PTSD. Az egyéni pszichoterápián kívül önsegítő és terápiás csoportok is segítséget nyújthatnak a felépüléshez.

Ez a cikk az ismeretterjesztés igényével készült, az itt foglaltak nem minősülnek orvosi tanácsnak.

Békési Áron orvostanhallgató, önkéntes

Poszttraumás stressz zavar (PTSD) DSM -5 kritériumai

A kritériumok ismeretterjesztés céljával szerepelnek és semmiképpen nem szolgálnak öndiagnosztizálásara. Amennyiben a mentális egészségét érintő panaszai vannak, forduljon szakemberhez.

Az alábbi kritériumok felnőttekre, kamaszokra és 6 évnél idősebb gyermekekre vonatkoznak.

1. Valós vagy fenyegető halál, komoly sérülés vagy szexuális erőszak megtapasztalása az alábbiak közül egy (vagy több) módon:

1. A traumatikus esemény(ek) közvetlen átélése.
2. Másokkal történő esemény(ek) látványa tanúként.
3. Közeli családtagot vagy közeli barátot ért traumatikus eseménnyel/eseményekkel kapcsolatos hír. Egy családtag vagy barát halála vagy életveszélyes helyzete esetében az esemény(ek)nek erőszakosnak vagy balesetnek kell lenniük.
4. Traumatikus események(nek) averzív részleteinek (pl. az első helyszínre érkező, emberi maradványokat összeszedő egység tagjai; gyermekbántalmazás részleteinek ismételten kitett rendőrök) extrém vagy ismételt megtapasztalása.

Megjegyzés: Az A4 kritérium nem vonatkozik az elektronikus médián, televízión, filmeken vagy képeken keresztül történő expozícióra, kivéve, amennyiben az expozíció munkával kapcsolatos.   

2. Az alábbi, traumatikus eseménnyel/eseményekkel kapcsolatos betolakodó tünetek közül egy (vagy több) megléte mely a traumatikus esemény(ek) után kezdődik:
   1. A traumatikus eseménnyel/eseményekkel visszatérő, akaratlan és betolakodó, nyomasztó emlékek.
   2. Visszatérő nyomasztó álmok, melyek esetében az álom tartalma és/vagy affektusa a traumatikus élménnyel/élményekkel kapcsolatos.

Megjegyzés: Gyermekek esetében lehetnek ijesztő álmok felismerhető tartalom nélkül.  

1. 3. Disszociatív reakciók (pl. flashbackek), melyek során a személy úgy érez és úgy viselkedik, mintha a traumatikus esemény(ek) megismétlődnének. (Az ilyen reakciók kontinuum jellegűek, a legextrémebb megnyilvánulás a jelen körülményekkel kapcsolatos tudatosság elvesztése.)

Megjegyzés: Gyermekek esetében traumaspecifikus ismételt eljátszás játék során is megnyilvánulhat.

1. 4. Intenzív és hosszan fennálló pszichológiai szenvedés a traumatikus esemény(ek) egyes aspektusaira emlékeztető vagy azt szimbolizáló külső vagy belső kulcsingerekkel szembeni expozíció esetén.
   5. Kifejezett élettani reakció a traumatikus esemény(ek) egyes aspektusaira emlékeztető vagy azt szimbolizáló külső vagy belső kulcsingerekkel szembeni expozíció esetén.      

3. A traumatikus eseménnyel/eseményekkel összefüggő ingerek tartós kerülése, mely a traumatikus esemény(ek) után kezdődött és az alábbiak egyike vagy mindkettő jellemző:
   1. A traumatikus eseménnyel/eseményekkel kapcsolatos vagy azokkal szorosan összefüggő

 nyomasztó emlékek, gondolatok vagy érzések kerülése vagy kerülésére tett erőfeszítések.

1. 2. A traumatikus eseménnyel/eseményekkel kapcsolatos vagy azzal szorosan összefüggő, nyomasztó emlékeket, gondolatokat vagy érzéseket keltő külső emlékeztetők (emberek, helyek, beszélgetések, tevékenységek, tárgyak, helyzetek) elkerülése vagy elkerülésére tett erőfeszítések.

4. A traumatikus eseménnyel/eseményekkel kogníciók és hangulat negatív irányú változása, mely a traumatikus esemény(eke)t követően kezdődött vagy rosszabbodott, és amelyre az alábbiak közül kettő (vagy több) utal:
   1. A traumatikus esemény(ek) fontos aspektusaira való visszaemlékezés képtelensége (tipikusan disszociatív amnézia és nem pedig olyan egyéb tényezők következtében, mint fejsérülés, alkohol vagy drogok).
   2. Önmagával, másokkal vagy a világgal kapcsolatos tartósan fennálló, túlzott negatív hiedelmek vagy elvárások (pl. „rossz vagyok”, „senkiben sem lehet megbízni”, „a világ nagyon veszélyes”, „az idegrendszerem tartósan károsodott”).
   3. Tartósan fennálló, torz kogníciók a traumatikus esemény(ek) okaival vagy következményeivel kapcsolatban, melyek következtében a személy magát vagy másokat hibáztat.
   4. Tartósan fennálló negatív emocionális állapot (pl. félelem, rettegés, harag, bűntudat vagy szégyen).
   5. Jelentősen csökkent érdeklődés a fontosabb tevékenységek iránt vagy az azokban való jelentősen csökkent részvétel.
   6. Másoktól való elidegenedés vagy közönyösség érzése.
   7. Tartósan fennálló képtelenség pozitív érzések megélésére (pl. boldogság, elégedettség vagy szeretet átélésének képtelensége).     

5. A traumatikus eseménnyel/eseményekkel kapcsolatos éberség és reaktivitás kifejezett megváltozása, mely a traumatikus esemény(eke)t követően kezdődött vagy rosszabbodott, melyre az alábbiak közül kettő (vagy több) utal:
   1. Irritábilis viselkedés vagy dühkitörések (csak csekély provokáció hatására vagy minden provokáció nélkül), melyek tipikusan emberek vagy tárgyak ellen irányuló verbális vagy fizikai agresszió formájában valósulnak meg.
   2. Féktelen vagy öndestruktív viselkedés.
   3. Hipervigilancia.
   4. Túlzott megriadási reakció.
   5. Koncentrációs nehézségek.
   6. Alvászavar (pl. az elalvás vagy a tartós alvás nehézsége vagy nyugtalan alvás).

6. A zavar (B, C, D és E kritériumok) több mint egy hónapon keresztül fennáll.
7. A zavar klinikailag jelentős szenvedést és a társas, munkahelyi vagy egyéb fontos területek működésének károsodását okozza.
8. A zavar nem tulajdonítható valamely szer (pl. gyógyszer, alkohol) vagy más égészségi állapot élettani hatásának.

Jelölje, hogy

Disszociatív tünetekkel: A tünetek esetében teljesülnek a poszttraumás stressz zavar kritériumai és emellett stresszor hatására a személy az alábbi tartósan fennálló vagy visszatérő tünetek bármelyikét tapasztalja:

1. Depreszonalizáció: A saját testtől vagy saját mentális folyamatoktól való elidegenedés tartósan fennálló vagy visszatérő érzése, mintha ezeket kívülállóként figyelné (pl. úgy érzi mintha álmodna; önmagával, a testével vagy az idő meglassult folyásával kapcsolatos irrealisztikus érzés).
2. Derealizáció: A környezet irrealisztikusságának tartósan fennálló vagy visszatérő élménye (pl. a körülötte lévő világot a személy valószerűtlennek, álomszerűnek, távolinak vagy torzultnak éli meg).

Megjegyzés: ez az altípus akkor alkalmazható, ha a disszociatív tünetek nem tulajdoníthatók valamilyen szer (pl. pillanatnyi eszméletvesztés, alkoholos intoxikáció alatti viselkedés) vagy más egészségi állapot (pl. komplex parciális görcsök) élettani hatásainak.  

Jelölje, ha

Késői megnyilvánulással: A diagnosztikai kritériumok csak legalább hat hónappal az eseményt követően teljesülnek (bár egyes tünetek indukálása és megnyilvánulása azonnali lehet).

A PTSD-re jellemzőek a betörő emlékek, az elkerülő tünetek, a traumatikus élménnyel kapcsolatos negatív gondolatok vagy hangulatok, hiperreaktív tünetek. A PTSD diagnózisához minden csoportból

(DSM-5: pp. 226-230)

Források

• American Psychiatric Association. (2013). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th ed.).
• American Psychiatric Association (2014). DSM-5 referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz.
• Bachem, R., Levin, Y., Zerach, G., Cloitre, M., & Solomon, Z. (2021). The interpersonal implications of PTSD and complex PTSD: The role of disturbances in self-organization. Journal of Affective Disorders. https://doi.org/10.1016/j.jad.2021.04.075
• Diana Ghelber, MD.. 4 Ways PTSD Can Impact Your Daily Life: Institute For Advanced Psychiatry: Psychiatrists. Hozzáférve: 2023. 07. 09.  Forrás: https://www.psychiatryfortworth.com/blog/4-ways-ptsd-can-impact-your-daily-life
• Dr. Tracey Marks. (2019, January 23). CPTSD vs PTSD - How are they Different? [Video]. YouTube. Hozzáférve: 2023. 07. 09. Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=7Is7U6QW8mc
• Dr. Tracey Marks. (2022, November 2). Ecstasy (Molly) for Trauma? - Yep It’s Coming Soon [Video]. YouTube. Hozzáférve: 2023. 07. 09. Forrás: Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=QzQsEZNh8zo
• Ford, J. D., & Courtois, C. A. (2021). Complex PTSD and borderline personality disorder. Borderline Personality Disorder and Emotion Dysregulation, 8(1). https://doi.org/10.1186/s40479-021-00155-9
• Guina, J., Rossetter, S. R., DeRHODES, B. J., Nahhas, R. W., & Welton, R. S. (2015). Benzodiazepines for PTSD. Journal of Psychiatric Practice, 21(4), 281–303. https://doi.org/10.1097/pra.0000000000000091
• ICD-11 for Mortality and Morbidity Statistics. (n.d.). Hozzáférve: 2023. 07. 09. Forrás: https://icd.who.int/browse11/l-m/en#/http%253a%252f%252fid.who.int%252ficd%252fentity%252f585833559
• Maercker, A., Cloitre, M., Bachem, R., Schlumpf, Y. R., Khoury, B., Hitchcock, C., & Bohus, M. (2022). Complex post-traumatic stress disorder. The Lancet. 400(10345), 60–72. https://doi.org/10.1016/s0140-6736(22)00821-2
• Veterans Health Administration. (2021, September 21). Eye Movement Desensitization and Reprocessing (EMDR) for PTSD [Video]. YouTube. Hozzáférve: 2023. 07. 09. Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=tLrmZXheY5c
• What is dialectical behaviour therapy (DBT)? Mind. Hozzáférve 2023. 07. 09. Forrás: https://www.mind.org.uk/information-support/drugs-and-treatments/talking-therapy-and-counselling/dialectical-behaviour-therapy-dbt/#:~:text=Dialectical%20behaviour%20therapy%20(DBT)%20is,Learn%20skills%20to%20manage%20them