A 2008-ban alakuló Pécsi Ifjúsági Lelkisegély Szolgálat április 21-én, szombaton jubileumi konferenciát szervezett „Fiatalok lelki egészségvédelme” címmel. A rendezvényen több mint 120-an vettek részt, köztük pedagógusok, pszichológusok, szociális szakemberek, védőnők, gyermekorvosok, ifjúsággal foglalkozó civil szervezetek képviselői, és a téma iránt érdeklődők.
Az eseményt Farkas Imre, az Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség elnöke nyitotta meg, aki visszaemlékezett a szolgálat megalakulására, köszöntötte a vendégeket és azokat az önkéntes munkatársakat, akik fogadják a hívásokat. Beszéde végén átadta a Szent Miklós Béketanács „Gyermekeink szolgálatáért” díját a telefonszolgálat vezetőjének.
Székely Zsuzsanna szociális munkás, művészetterapeuta, a pécsi szolgálat vezetője előadásában bemutatta az Ifjúsági Lelki Elsősegély 137-00 hívószámának működését, fontosságát. Beszélt az elmúlt 10 év rögös útjáról és szépségeiről, és kiemelte, hogy a tíz év alatt Pécsett szolgáló több mint 70 önkéntes ügyelő munkája milyen fontos volt ahhoz, hogy a bajban lévő fiatalok rendelkezésére tudjanak állni. Elmondta, hogy a segítők önkéntes munkában, ingyen dolgoznak, és személyük titkos, az anonimitás pedig azért is nehéz, mert a kihívásokkal teli munka ellenére sem kaphatják meg azt a társadalmi elismerést, amit megérdemelnének, hiszen a szűk környezetükön kívül senki sem tudhatja, hogy ők ügyelők. Előadása második felében arra kérte a résztvevőket, segítsék a szolgálat munkáját azzal, hogy elviszik a 137-00 hírét a fiatalokhoz, ehhez mindenki kapott plakátokat, matricákat, ami kitehető az általuk képviselt intézményekben. Felhívta a figyelmet az ősszel induló telefonos segítő képzésre, és kérte, hogy aki teheti, az pénzbeli támogatással is segítse a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítványt.
Bognárné Dr. habil. Erdős Márta, a PTE Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék vezetője, a pécsi stáb elméleti oktatója volt éveken keresztül. Előadását A telefonszolgálatok szerepe a krízisintervencióban címmel tartotta meg. Beszélt a krízisről, mint egy szükséges, elkerülhetetlen, mindannyiónk életében megjelenő jelenségről, mely a változás, a fejlődés lehetőségét is magában hordozza. Előadásában összehasonlította a kríziseket és az átmeneti rítusokat. Beszélt a „cry for help” (segélykiáltás) és a „cry of pain” (fájdalomkiáltás) értelmezéséről, telefonszolgálatban történő kommunikációjáról. Kitért arra, hogy a telefonos segítő beszélgetésben a hívó újraértelmezheti önmagát azzal, hogy beszél a történetéről, és a kérdésekkel segítséget kap a változáshoz, a fejlődéshez, a probléma újrakeretezéséhez. Előadásában érintette az első telefonszolgálatok kialakulásának történetét, a krízis kommunikációs sajátosságait felnőtt és serdülőkorban, illetve a társadalmi változások hatásait a téma kapcsán.
Kiss Kati szociálpedagógus, a veszprémi ifjúsági lelkisegély szolgálat vezetője a serdülőkor sajátosságairól tartott előadást. Az elhangzott elméleteken túl sok gyakorlatias példát is hozott családgondozói praxisából. A serdülőkorról, mint érzékeny időszakról beszélt, amely során a személyiség sok változáson megy keresztül, jellemzők a végletes érzések, érzelmi labilitás, az útkeresés, a határok feszegetése. Elmondta, milyen fontos ebben a korban az, hogy legyen elérhető, biztonságot jelentő felnőtt, és olyan szabályok, amelyeket a szülő és a kamasz közösen alakítanak ki. Kiemelte a kommunikáció fontosságát, a szeretetnyelvet, hogy milyen fontos, miként beszélgetünk a tinikkel. Prezentációját egy velős útravalóval zárta: „Légy az a felnőtt, akire gyerekként szükséged lett volna!”
Rimainé Pulai Virág pszichológus, a pécsi szolgálat egykori ügyelője, jelenleg a Szigetvári Kórház Addiktológiai Rehabilitációs Osztályának terapeutája tartott előadást Függőségek és szerhasználat a fiatalok körében címmel. Előadásából megtudhattuk, hogy Magyarországon még mindig az alkoholizmus a legnagyobb probléma a fiatalok körében is, azonban a kábítószer-fogyasztás is nagy gond, mert sok új szer van, aminek se az összetételét, se a hatásmechanizmusát nem ismeri senki, és amíg régebben a kábítószerfüggők a pszichiátrián kötöttek ki, most az intenzív osztályra kerülnek, nincs „baj van” fázis, több a mellékhatás. Beszélt a család jelentőségéről a függőség kialakulásában vagy éppen megelőzésében. Előadását a segítő lehetőségekkel zárta, ahova a szerhasználók és családtagjaik fordulhatnak. Sajnos technikai problémák miatt az előadásba ágyazott videót nem tudtuk megnézni, így ezt a résztvevők is most tehetik meg ITT
Arató Nikolett pszichológus hat éve kutatja a cyberbullying témáját, Az internet, mint a kortárs agresszió eszköze: Az online bántalmazás pszichológiája, prevenciós lehetőségek címmel tartott előadást. A téma súlyosságát a felvezetés érzékeltette már, több amerikai példát hozott arra, amikor online bántalmazás miatt követett el öngyilkosságot az áldozat (Jessica Laney, Megan Meier stb.). Beszélt az internetes zaklatás jellemzőiről, az „offline” bántalmazástól való eltérésről. Ilyen pl., hogy a bántalmazó névtelen tud maradni, nem látja az áldozat reakcióját, és a kívülállók is nagyobb arányban részt vehetnek a bántalmazásban az online tartalmak megosztásával. A cyberbullyingnak is sok típusa van, a sértegetéstől kezdve a személyes adatokkal, fotókkal való visszaélésen át az öngyilkosságra buzdításig. Ismertette az áldozatok és a zaklatók pszichés jellemzőit, és felhívta a hallgatóság figyelmét a bántalmazás felismerésének fontosságára. Több prevenciós lehetőséget is bemutatott, melyek közül az UNICEF HelpApp-je hazánkban is elérhető.
Zala Márton szexuálszakpszichológus, a pécsi szolgálat egykori ügyelője előadását Pornó, Tinder, szerelem? címmel tartotta a fiatalkori szexuális szokásokról. Felvezetésként egy játékkal tesztelte a hallgatóságot, fel kellett ismerni képek alapján, hogy melyik származik videoklipből és melyik pornófilmből. Beszélt a pornónézés előnyeiről és hátrányairól, a szexedukáció fontosságáról. Szerinte a szexuális nevelésnek nem szabad egyetlen „felvilágosító beszélgetésre” korlátozódnia, és az sem jó, ha a nemi betegségekkel és az abortusszal riogatjuk a fiatalokat, inkább kisgyerekkortól kezdődően, tabuk nélkül, a gyerek szintjének megfelelően kell válaszolni a kérdésekre. Beszélt a Tinderen történő partnerkeresés sajátosságairól, az egyéjszakás kalandok gyakoriságáról, és arról, miként lehet a fiatalokat hozzásegíteni ahhoz, hogy érzelmeken alapuló, kielégítő szexuális életük legyen.
Ebéd után három workshopon vehettek részt az érdklődők. Az egykori ügyelők nosztalgia stábtalálkozón vehettek részt, a zártkörű rendezvény meghitt hangulatban telt, felidézve régi közös emlékeket. Kormos Balázs János, a Pécsi Művészet- és Szocioterápiás Kör és a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány művészetterapeutája "Kicsöngsz?" élményterápiás önismereti műhelymunka címmel tartott foglalkozást, ahol rajzolás segítségével kerülhettek közelebb a résztvevők a művészetterápia, a telefonálás és az önismeret világához. Dobosi Ervin, a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány önkéntes segítője "Gondolkodj a másik fejével, és érezz a másik szívével" címmel tartott workshopot, ahol a résztvevők érdekes gyakorlatokon keresztül tapasztalhatták meg egymás megértésének nehézségeit és örömeit.
A rendezvényt az Erősödő Civil Közösségek támogatta.
A konferenciáról további képek és információk FACEBOOK OLDALUNKON.
Szervezetünk hírei
Dr. Boros Julianna szociálpolitikus, a PTE egyetemi adjunktusa tartott előadást a Lélektér estek novemberi alkalmán "A szegénység fogságában - Reménytelenség és lehetséges kiutak" címmel.
>>Bodó-Varga Zsófia klinikai szakpszichológus, családterapeuta-jelölt, egyetemi oktató, egykori ügyelőtársunk tartott előadást Testvérek címmel.
>>Október 10-én, a Lelki Egészség Világnapján konferenciát szervez Pécsett a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány.
>>