Klári néni meséi – A boldogság

Volt a falunkban egy bölcs öregasszony, akihez gyakran jártak fiatalok is, hogy egy jót beszélgessenek vele, mert sok érdekes története volt, amit a falu apraja – nagyja szívesen hallgatott.

Egyszer egy boldog fiatal pár ment be hozzá és arra kérték, mondja el, mi az örök boldogság titka. Hiszen ők össze szeretnék kötni az életüket, és meg akarják tudni, mi az a titok, amellyel örökre egymáséi maradhatnak.

Hát ez nehéz kérdés, és bonyolult dolog, amire csak nagyon kevesen tudják a választ, vagy talán senki! – mondta a bölcs öregasszony. - Annyit hallottam, hogy a hozzá vezető utat mindenkinek magának kell kitaposnia, sőt nem elég az útra rálelni, rajta is kell maradni… Bizony, tapasztalatból mondom, törékeny dolog a boldogság! A régi öregek is csak homályos utalásokba burkolták a mondanivalójukat, esetleges tanácsaikat ezzel kapcsolatban... Nem tudták ők sem igazán, mi a titka…

….Beszéltek nekem egy kék madárról, amelyiket el kell hozni messze földről… Kalandos, akadályokkal teli göröngyös út vezet oda, ahol a Jégkirálynő egy teremben őrzi ezeket a madarakat. Ha be tudsz jutni oda, rengeteg kék madár vesz majd körül, de csak az egyikük az igazi! Egyszerre csak egy madarat hozhatsz ki onnan, ezért az igazit kell megtalálnod. Az majd csak később derül ki, hogy az igazi van-e nálad. Hogy honnan tudod meg a választ? Onnan, hogy a hamis madár reggelre köddé válik, eltűnik, mint egy álom, te pedig kezdheted elölről a keresést.

Ha nálad maradt másnap is, akkor ő az Igazi!  De ne zárd kalitkába, mert el fog pusztulni. Szereti a szabadságot, és csak akkor fog neked szépen énekelni, boldogságot hozni, ha egy virágokkal, növényekkel teli gondozott kertben engeded szabadon. Gondosan megművelt kerted legyen, mert a gyomok, indák megfojtják!

A kék madár szereti a melegséget, mert sokáig fázott a Jégkirálynő hideg szobájában, amíg ti rá nem találtatok. Azt a tüzet, amit ti a kertetek végében gyújtottatok, mindig táplálni kell. De óvatosan! Ne rakjatok rá túl sokat, mert megéghet a madárka. …És vigyázzatok! Sose aludjon ki a tűz - mert ha a tűzrakó hely teljesesen kihűl - nem lehet újjá éleszteni a tüzet. A madár megfagy és elpusztul…

"Ne hagyd, hogy a tűz kialudjon benned. Egyik szikra pattanjon a másik után. Még a kételyek mocsarában is. Ne hagyd, hogy a lelkedben élő hős elpusztuljon. A vágyak, melyekre életed magányos pillanataiban gondoltál, de soha nem érted el őket. Valóra válthatod a megálmodott sorsot. Mert létezik. Mert valóság. Mert lehetséges. És a tiéd." /Müller Péter/