Jó móka a falmászás

Felmászni helyekre jó móka tud lenni, ezt minden gyerek és fiatal tudja, a felnőttek pedig elfelejthetik, milyen jó érzés is ez. Fiatalon, valószínűleg a kedves Olvasóra is sokszor rászóltak, hogy ne másszon fel a fára, vagy egyéb magas helyekre, mert leesik és kitöri a nyakát. Lássuk be, a szülő félelmének van alapja, de gyerekként, még csak azt tudjuk, hogy milyen jó és izgalmas érzés a fáramászás. Ha az olvasó megenged egy kis tudományt, megjegyezném azt is, hogy a mászó viselkedés egy igen fontos mozgásforma a főemlősöknél, mely úgy tűnik, nagyban hozzájárult a később kialakult, két lábon való sétáláshoz^1. De nagy szerencsénkre, ezt a remek elfoglaltságot lehet biztonságos körülmények között is űzni, anélkül, hogy attól kelljen tartani, hogy baja esik az embernek. Ilyen fantasztikus dolog a sziklamászás is, amit manapság már teremben is lehet végezni, melyet inkább falmászásnak nevezünk. A falmászás nemrég olimpiai sport lett egyébként, melybe három féle mászás tartozik, nevezetesen a sport-mászás; a boulder és a gyors-mászás. A sport-mászás, a klasszikus értelemben vett fal- és szikla-mászás, ahol az ember, egy beülőben ülve, kötéllel van biztosítva. Itt jellemzően magasra mászunk, legyen szó akár egy több ezer méter magas hegyről, vagy a magas falról teremben. Boulderezésnél azonban nem vagyunk ilyen módon biztosítva, de nem is mászunk magasra. Teremben egy igen vastag és puha szivacs van alattunk, és arra huppanunk rá, ha nem sikerült felérni. Ugyanez működik sziklánál is, ahova a mászók, crashpad nek nevezett szivaccsal mennek, és az éppen mászó ember alatt sokszor akár ketten is állnak (spotolás) tovább biztosítva a sportolót. Már itt megjegyzem, hogy hozzáértő felnőtt felügyelete nélkül nem szabad ilyesmit csinálni!

Miért is ajánlom a falmászást? Mer jó flesh (van is egy ilyen nevű terem Budapesten). Az ember elfelejt mindent, ami a fejében kavarog, és átadja magát a mászás örömének. Ezt nevezzük flow-nak (ilyen nevű terem is van Budapesten). A flow² az az érzés, amikor nagyon elmélyülünk valamilyen tevékenységben, megszűnik az idő és minden más körülöttünk, akkor éppen lehet, hogy nem érzünk boldogságot sem, viszont az olyan tevékenységek, melyek során flow-ba kerülünk, valószínűleg a kedvenc elfoglaltságaink, ez lehet bármi (zenehallgatás, sport, kertészkedés, olvasás stb.). A fogalom megalkotója, Csíkszentmihályi Mihály, gyakran hozza példaként a sziklamászást, mint flow-tevékenységet. A mászás remekül kifáraszt, a teremben sok szép színes fogás van a falon, különböző méretekben, mindenféle formában és méretben, többféle anyagból. Így igen izgalmas és változatos látványra is, és tapintásra is. Ezen kívül a terem jó hely arra, hogy az ember barátkozzon. A falmászó közösség nagyon befogadó és segítőkész. Így akár sziklára vagy külföldi mászásra is meghívást kaphat.  A mai termek igen jól felszereltek, a szükséges eszközök bérelhetőek (cipő és zia). A termek gyakran edzést is biztosítanak, ahol hozzáértő és tapasztalt edző felügyeli a mászót és segíti a tanulást.  Lehetőség van a mászáson kívül jógázni vagy akár gyógytornára is, vagy a terem szervezésében eljutni sziklára vagy külföldi mászó-táborba. A falmászótermek ezen kívül még büfével is rendelkeznek, ahol finomakat lehet enni és inni, ha megéhezünk vagy megszomjazunk.

Tudományos bizonyíték³ van arra, hogy a sziklamászás már kilenc éves korban segíti a súlyleadást, javítja a szívműködést, elősegíti a testi rugalmasságot, erősíti az izmokat és fürgébbé tesz. A sziklamászás javítja a figyelmet⁴, jó hatással van a testtartásra, javítja az egyensúlyozó képességet. Ezen kívül növeli az ember önbizalmát, segíti az önszabályozást és az érzelmi életre is jó hatása van, csökkenti az agressziót. És persze segíti a társas kapcsolatok kialakítását, a szocializációt.

Remélem sikerült kedvet csinálnom egy kis mászáshoz. Jó szórakozást kívánok és vigyázz magadra és társaidra!

 Ivanov Martin
 

Forrás:

1. Hirasaki, E., Kumakura, H., & Matano, S. (2000). Biomechanical analysis of vertical climbing in the spider monkey and the Japanese macaque. American Journal of Physical Anthropology, 113(4), 455–472.

2. Csíkszentmihályi, M. (2010). Flow. Akadémiai Kiadó, Budapest.

3. Kadiyeva, M., Balagii, O. (2021). The effectiveness of health-recreating programme of rock-climbing activities for 9-year-old children with attention deficit hyperactivity disorders. Quality in Sport , 2,  64–72.

4. Oriel, K. N., Kanupka, J. W., Fuehrer, A. T., Klumpp, K. M., Stoltz, K. N., Willey, D. W., & Decvalcante, M. L. (2018). The Impact of a Rock Climbing Program for Adolescents with Autism Spectrum Disorder: A Pilot Study. International Journal of Kinesiology in Higher Education, 1–14.