Mi a pszichózis?

A pszichózis a valósággal való kapcsolat megszakadását jelenti. Egyfelől súlyos pszichiátria zavaroknak lehet a tünete, mindemellett gyakori jelenségről van szó, ami valamilyen formában a lakosság akár 7%-át is érintheti. Enyhébb pszichotikus élményeket sokan megélünk anélkül, hogy azok jelentősen befolyásolnák az életünket. Mindemellett a pszichotikus tünetek korai felismerése a segítő szakember fontos felelőssége, mert a jellemzően serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődő skizofréniára utalhat. A skizofrénia korai diagnózisa és kezelése meghatározza a zavar kezelésének sikerességét.    

 

Hasonló szavak, de mást jelentenek

Pszichózis: a valósággal való kapcsolat megszakadása.

Pszichotikus: pszichózis állapotában lévő.

Pszichopátia: személyiségzavar, nincs köze a pszichózishoz.

Pszichopatológia: mentális zavarok kórtana.

A pszichózis tünetei

A pszichózis nem egy önálló betegség, hanem a tünetek egy olyan csoportja, ami más mentális zavarok, vagy szervi betegség jelenlétére utalhat, de pszichotikus élmények részét képezik a normálisnak tartott elme működésének is. A pszichózis tünetei jelentkezhetnek külön-külön vagy kombinációkban. A mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, a DSM-V a pszichózis tüneteinek öt jellemző tünetét írja le: 1. téveszmék; 2 hallucinációk; 3. beszédzavarok (mint a zavaros gondolkodás tünete), 4. rendezetlen vagy szokatlan mozgás; 5. negatív tünetek (érzelmi élet elszegényesedése és motiváció csökkenés).

 

Téveszmék

A téveszmék, vagy doxasmák hamis meggyőződések, amiknek négy fő jellemzőjük van: (1) teljes bizonyossággal vallja az érintett, (2) a téveszmében való hit bizonyítékok ellenére is megingathatatlan, (3) a téveszmék az érintett számára személyes jelentőségűek, (4) nem számít téveszmének az olyan meggyőződés, ami része az érintett kulturális hátterének, vallási hitrendszerének.

A téveszmék lehetnek bizarr vagy nem bizarr téveszmék. A nem bizarr téveszmék elvileg lehetséges meggyőződések. Például, ha valaki attól tart, hogy állandó megfigyelés alatt áll, az elvileg lehetséges és nem bizarr. A bizarr téveszmék ellenben nem ésszerűek, ilyet látunk például a jellemzően időseket érintő Cotard szindrómában, amikor az érintett halottnak gondolja magát és ennek ellenkezőjéről nem meggyőzhető. Idősebb korban gyakoriak a meglopatásos téveszmék, ilyenkor az érintettek azt gondolják, hogy betörtek hozzájuk, kirabolták őket. Skizofréniában gyakoriak az üldöztetéses, másnéven paranoid téveszmék, melyek során például bűnüldöző szervek vagy kémek célpontjának érezheti magát az érintett. A téveszmék a tartalmuk és jellegük szerint további csoportra oszthatók. A téveszmék, mint a pszichotikus tünetek általában, számos mentális zavar tünetei lehetnek, ugyanakkor önálló zavarként is diagnosztizálhatók.

 

Hallucináció

A hallucináció külső inger nélküli, de valósnak megélt észlelés. Lehet valós, vagy pseudohallucináció. A  pseudohallucináció során az érintett tudja, hogy a megélt hallucináció csak benne zajlik. Ezzel szemben a valós hallucináció a külvilágban játszódik, az érinett meg van győződve annak objektív valódiságáról. A hallucinációk minden érzékszervünket utánozhatják, hanghallásos, vizuális, szaglási, tapintási, ízlelési benyomásokat eredményezve. Jelentkezhetnek érzékszervenként külön, vagy több érzékszervet érintve is.

Skizofréniában a legjellemzőbbek a hanghallásos hallucinációk, de ezek más zavarokban, például PTSD-ben is megjelenhetnek. A hallucinációk külön csoportját alkotják a félálomban tapasztalt érzékcsalódások, amik nem tekinthetők kórosnak. Szintén nem jelentenek kóros érzékcsalódást az illúziók. Az illúziók esetében a valótlan észlelésnek van tárgya, például, egy fogasra akasztott kabát, amit félhomályban egy embernek vélünk.

 

Beszédzavarok

A pszichózist kísérhetik beszédzavarok, amiket minőségi és mennyiségi szempontból is lehet vizsgálni. A pszichózisban jellemző beszédzavarok minőségi szempontból a beszéd megértését megnehezítő laza képzettársításoktól a szósalátáig terjednek, amikor a beszéd már teljesen értehetetlenné válik. Mennyiségi szempontból jó példa két szélsőségre a mutizmus és az echolalia. A mutizmus szervi károsodás hiánya melletti teljes, vagy majdnem teljes némaságot jelent. Az echolalia során a másik kérdéseit, mondatait vízhang szerűen ismételi az érintett. A pszichózisban jelentkező beszédzavarok esetén, minőségi és mennyiségi szempontból is a tünetek széles spektruma mutatkozhat meg.

 

Rendezetlen vagy szokatlan mozgások

A mozgásban megfigyelhető változás lehet gyermetegen szétszórt viselkedés, mozgásos nyugtalanság vagy épp gátoltság. Jelentkezhet katatónia, ami a környezeti ingerekre adott csökkent választ jelent. A katatón viselkedés két szélsőséges formája fokozott, de céltalan mozgás és a szótlan megmerevedés. A katatón viselkedést hagyományosan a skizofréniához kötötték, de valójában több mentális zavar tünete is lehet, így megjelenhet bipoláris vagy depresszív zavarokban is.

Egyéb mozgási rendellenesség lehet a sztereotip mozgás, ami a nem célszerű, ritmusos és ismétlődő mozgásokat jelentik, ilyen például a törzs ringatása, az ujjak tördelése, körömrágás. A sztereotip mozgás súlyosabb esetben, például a fej falhoz való ütögetése, önkárosító is lehet.

 

Negatív tünetek

A negatív pszichotikus tünetek főleg a szkizofréniában láthatók, de más zavarokban is megjelenhetnek. Az érzelmi élet elsivárosodása, ami megjelenik a mimikában és a testbeszédben, és a motivációvesztés jellemző tünet skizofréniában. A motivációvesztés, illetve az egyéb tünetek fennállása a közösségi helyzetek, társas érintkezések kerüléséhez vezethetnek. Az anhedónia és az alógia a depresszív zavarokban is gyakoriak. Az anhedónia az öröm érzésének csökkent képessége. Az alógia a gondolatvilág elszegényesedésének a jele, amire a spontán beszéd hiánya, vagy a beszéd tartalmi szegényessége utal.

 

Pszichózis mentális zavarok részeként és a társadalomban

Pszichotikus spektrum zavarokban mindenképpen jelentkeznek pszichotikus tünetek. Ilyen zavar a skizofrénia, skizotíp személyiségzavar, skizofreniform zavar, skizoaffektív zavar, deluzív zavar, rövid pszichotikus zavar, drog vagy gyógyszer által kiváltott pszichotikus zavar, egyéb (nem mentális) betegség által kiváltott pszichotikus zavar.

Egyéb mentális zavarok, mint a PTSD (poszttraumás stressz szindróma), bipoláris zavar vagy depresszió esetében is jelentkezhetnek pszichotikus tünetek.

Újabb eredmények arra utalnak, hogy a pszichotikus élményeket az egyébként egészséges emberek is viszonylag gyakran tapasztalnak, az esetek többségében ezek az élmények enyhék, rövid ideig tartanak, maguktól megszűnnek, és nem okoznak további panaszokat. 

 

A pszichózis okai

A pszichózis egy tünet, aminek számos oka lehet. A pszichózisoknak csak egy része köthető mentális zavarokhoz. A pszichózis kialakulásában közre játszhat öröklött hajlam, pszichológiai stressz, és szervi betegségek, fertőzések és sérülések is. Szervi ok lehet az idegrendszeri károsodás, például az agy sérülése, de például a pajzsmirigy rendellenessége is. Pszichózis lehet egyes gyógyszerek mellékhatásának következménye és az olyan kábítószereknek is, mint a marihuána (fű), hallucinogének (LSD, MDMA - extasy), a kokain, amfetamin és az alkohol.

Kockázati tényezők csökkentése

Az életvitelünk megváltoztatásával csökkenthetjük a befolyásolható kockázati tényezőket. A stressz hatékonyan csökkenthető az egészséges étkezés, rendszeres sport és megfelelő idejű és mennyiségű pihenéssel. Amennyiben a családban előfordult valamilyen pszichotikus zavar, nagyobb kockázatnak lehetünk kitéve, ezért ilyen esetekben különösen ajánlott a pszichózis kockázatát növelő kábítószerek és az alkohol kerülése.

 

Pszichotikus állapotok kezelése

A pszichotikus állapotok kezelése során a kiváltó ok megszüntetésére törekszünk. Mivel számos állapot válthat ki pszichózist és a pszichózis is eltérő súlyosságú lehet, ezért a pszichózis kezelésének több megközelítés létezik. Enyhébb esetekben elég lehet a megfigyelés. Ilyenkor biztonságos környezetben megvárjuk, amíg elmúlnak a tünetek. Súlyosabb esetekben a gyógyszeres kezelés jelenti az elsővonalbeli megközelítést, ezt egészíti ki a pszichoterápia. A kezelés időtartama a tünetek súlyossága és a kiváltó ok függvényében változhat. A hagyományos megközelítés mellett megjelentek alternatív modellek. Norvégia állami egészségügyi rendszere 2016 óta a gyógyszermentes kezelés választását is lehetővé teszi, a kliens választása alapján pszichotikus állapotok kezelése során is.

 

Létezhet jó pszichózis?

Egyes vallási és kulturális meggyőződések pszichotikus tünetnek számítanának, csak azért nem lehetnek téveszmék, mert a téveszme meghatározása ezt külön kizárja. Kultúránk és vallási rendszereink fontos viszonyítási rendszerek, melyek társadalomformáló, közösség- és énfenntartó hatása van, egyes elemei mégis irracionálisnak tűnnek. Hogy mégsem tekintjük ezeket a kulturális, vallási meggyőződéseket a valósággal való kapcsolat megszakadásának, arra utal, milyen fontos szerepe van a nem szokványos, más esetben pszichotikusnak tartott gondolkodásnak az ember lelki és szellemi életében.

Tovább árnyalja a képet, hogy a pszichózis orvosi értelemben vett esetei is lehetnek kedvező hatásúak. Újabban növekvő tudományos érdeklődés kíséri a hallucinogén, pszichózist okozó szerek lehetséges orvosi használatát. Svájcban az LSD 2008 óta a pszichiáterek által felírható gyógyszerek között szerepel.[i] Az LSD használatának az alapja, hogy a pszichotikus állapotban történő terápiás munka sikeres lehet bizonyos mentális zavarok, például más kezelésre nem reagáló depresszió esetében. Fontos, hogy ahol ez engedélyezett, ott szigorú szabályozások között lehet ez gyógyító eszköz, szakember jelenlétében és irányítása alatt!

 

Összefoglalás

Ellentmondásokat vet fel, hogy egyfelől a pszichotikus tünetek sokszor súlyos pszichiátriai zavarokkal azonosítjuk, másfelől a pszichotikus állapotok lehetnek gyógyítás közegei és a hétköznapi élet kulturálisan elfogadott részei is.

Bővülő tudásunk a pszichózisról újabb kérdéseket vet fel, megkérdőjelezi, mit tekintünk normálisnak, és mit kórosnak. Remélhetőleg a területen folytatott kutatások és a pszichózisok jobb megértése hozzájárul ahhoz, hogy egészségesebb és jobb életet élhessünk.

 

Ez a cikk az ismertterjesztés céljából született, az itt leírtak nem minősülnek orvosi tanácsnak.

Békési Áron

Források:

American Psychiatric Association. (2013). Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, 5th Edition: DSM-5 (5th ed.). American Psychiatric Publishing.

Leybold-Johnson, I. (2008, March 21). Taking a trip into psychedelics. SWI Swissinfo.Ch. https://www.swissinfo.ch/eng/taking-a-trip-into-psychedelics/652935

Lim, A., Hoek, H. W., Deen, M. L., Blom, J. D., Bruggeman, R., Cahn, W., de Haan, L., Kahn, R. S., Meijer, C. J., Myin-Germeys, I., van Os, J., & Wiersma, D. (2016). Prevalence and classification of hallucinations in multiple sensory modalities in schizophrenia spectrum disorders. Schizophrenia Research, 176(2–3), 493–499. https://doi.org/10.1016/j.schres.2016.06.010

Montagnese, M., Leptourgos, P., Fernyhough, C., Waters, F., Larøi, F., Jardri, R., McCarthy-Jones, S., Thomas, N., Dudley, R., Taylor, J. P., Collerton, D., & Urwyler, P. (2020). A Review of Multimodal Hallucinations: Categorization, Assessment, Theoretical Perspectives, and Clinical Recommendations. Schizophrenia Bulletin, 47(1), 237–248. https://doi.org/10.1093/schbul/sbaa101

Nielsen, S. M., Toftdahl, N. G., Nordentoft, M., & Hjorthøj, C. (2017). Association between alcohol, cannabis, and other illicit substance abuse and risk of developing schizophrenia: a nationwide population based register study. Psychological Medicine, 47(9), 1668–1677. https://doi.org/10.1017/s0033291717000162

Proctor, L., & Pressly, L. (2021, February 19). How Norway is offering drug-free treatment to people with psychosis. BBC News. https://www.bbc.com/news/stories-56097028

Semple, D., & Smyth, R. (2013). Oxford Handbook of Psychiatry (Oxford Medical Handbooks) (3rd ed.). Oxford University Press.

Tringer, L. (2019). A pszichiátria tankönyve (5. átdolgozott kiadás ed.). Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió.

 

#skizofrénia
#téveszme
#pszichózis
#hallucináció