A pánikrohamról

Élete során akár minden ötödik embert érinthet pánikroham. A pánikrohamok hirtelen alakulnak ki és bár nagy ijedséget keltenek, önmagukban nem veszélyesek, a velük való sikeres megküzdés fontos, mert az érintetteket jelentősen korlátozhatja, hogy úgy éljék az életüket, ahogy szeretnék. A pánikrohamokat azért is fontos felismerni és kezelni, mert felhívhatják a figyelmet olyan lelki zavarokra vagy traumákra, amelyeket nem dolgoztunk fel. Ezen túl, a pánikrohamokat átélők között gyakrabban fordulnak elő az öngyilkossági gondolatok és kísérletek is.

Mi az a pánikorham?

A pánikroham hirtelen fellépő szorongást jelent, amit mentális és fizikai tünetek is kísérhetnek, mint például zavartság, hányinger, gyorsult szívdobogás, remegés, szájszárazság, izzadás, légszomj és szédülés. A pánikrohamok hirtelen, jellemzően perceken belül alakulnak ki és típusosan fél órán belül elmúlnak, de egyes esetekben akár több óráig is tarthatnak. A pánikrohamok nem számítanak önálló mentális zavarnak, de más zavarok kísérő jelenségei lehetnek. Gyakori jelenségnek számít, melyet sokan megtapasztalnak életük során. Évente a lakosság nagyjából 3-10% át érinti, de élete során minden ötödik ember is megtapasztalhatja ezt az állapotot.

A pánikrohamok több formában jelentkezhetnek, melyek akár nagyban el is térhetnek egymástól. A Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM-5) szerint a pánikroham definíciója akkor teljesül, ha az alábbi 13 tünet közül legalább 4 megjelenik.

1. Szapora szívverés érzése, szívdobogás vagy gyors szívverés.
2. Izzadás.
3. Remegés vagy rázkódás.
4. Légszomj vagy fojtogatás érzése.
5. Fulladás érzése.
6. Mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés.
7. Hányinger vagy hasi feszülés érzése.
8. Szédülés, bizonytalanság, vagy ájulás.
9. Hideg vagy meleg érzés.
10. zsibbadás vagy bizsergő érzés (paresthesia).
11. Valóságtól való eltávolodás érzése (derealizáció) vagy önmagunktól való elidegenedés érzése (deperszonalizáció).
12. Félelem az önkontroll elvesztésétől vagy megőrüléstől.
13. Halálfélelem.

Pánikrohamok és a mentális zavarok kapcsolata

Pánikrohamok előfordulhatnak önmagukban, vagy megjelenhetnek bármilyen mentális zavar, például szorongás, depresszió, étkezési zavarok, személyiségzavarok, szerekkel való visszaélési zavarok esetében. Ezen túl egyes szervrendszerekhez kötött, például szív-ér rendszeri, légzőszervi, egyensúlyt szabályzó, gyomor-bélrendszeri betegségek is okozhatnak pánikrohamokat.

A pánikrohamok kialakulásának okai

A pontos kiváltó ok ismeretlen. Gyakran előfordul, hogy a hosszú távú stressz, a túlzottan nyomasztó helyzetek és félelmek vezetnek a pánikrohamok kialakulásához. Traumatikus események, például lelki vagy szexuális bántalmazás, váratlan sokkhatások, szeretethiány, hosszan elnyúló párkapcsolati krízis vagy régóta elnyomott fájdalom hatására is felborulhat az érzelmi egyensúlyunk, mely pánikrohamok formájában jelentkezhet. A legtöbb érintett fel tud idézni valamilyen, a pánikroham előtt tapasztalt stresszfaktort. Megfigyelések szerint a szerzett mellett öröklött tényezők (családi hajlam) is szerepet játszhatnak a pánikroham kialakulásában.

Kockázati tényezők

A negatív érzelmek tapasztalására való hajlam (negatív affektivitás) és az aggodalomra való fogékonyság, az alkoholfogyasztás és a dohányzás mind önálló kockázati tényezők pánikrohamok kialakulására.

Előrevetítő és váratlan: a két fő rohamtípus és jelentőségük

​​​​​​​Az anticipátoros, más néven előrevetítő pánikroham olyan rohamot jelent, amelyeknek nyilvánvaló jele vagy kiváltó oka van, például utazás vagy egyedüllét. Az előrevetítő szorongásos rohamokban a szorongás érzése megelőzi a roham kialakulását.  Ezekkel szemben a váratlan pánikrohamoknak nincs nyilvánvaló jele vagy kiváltó oka. A váratlan rohamok jelentkezhetnek pihenés közben vagy akár ébredés során is. A váratlan rohamokban a szorongás csak a pánikroham kezdete után alakul ki.

Az előrevetítő és váratlan rohamok közti különbségtételnek azért van jelentősége, mert befolyásolja a kezelési megközelítést. Például:

1. A pánikrohamok várható vagy váratlan jellegének megértése segít a kezelési terv testre szabásában. Azok a pánikrohamok, amelyeknek nyilvánvaló kiváltó okai vagy jelei vannak (előre vetítő) a kiváltó okokra összpontosító speciális beavatkozások hatására megelőzhetők lehetnek. Ezzel szemben a váratlan pánikrohamok olyan szélesebb megközelítést igényelhetnek, amelynek célja az általános szorongás csökkentése és a már kialakult tünetek eredményes kezelése.
2. Gyógyszerválasztás: Bár a gyógyszeres kezelés hasznos lehet mind az előrevetítő, mind a váratlan pánikrohamok kezelésére, a gyógyszer kiválasztása eltérhet. Például a szelektív szerotonin visszavétel-gátlók (SSRI-k) általában hosszútávú kezelésre használatosak, a benzodiazepin típusú gyógyszerek (pl.: Frontin vagy Xanax) rövid távú enyhülést biztosíthatnak. Ezeket mindig pszichiáter szakorvos választja ki.
3. Pszichológiai hatás: Az előrevetítő és a váratlan pánikrohamok közti megkülönböztetés segíthet megérteni élményeinket és megerősíthet a helyzetünk feletti irányítás érzésében. Az előrevetítő pánikrohamok esetében a kiváltó okok vagy jelek felismerése lehetővé teszi, hogy olyan megküzdési stratégiákat alkalmazzunk, amikkel csökkenteni tudjuk a roham kialakulásának a valószínűségét. Másrészről a váratlan pánikrohamok során az általános szorongásszintünk csökkentése és a mentális ellenállóképességünk fejlesztése lehet a terápia központi eleme.

Hogyan kezelhetők a pánikrohamok?

Ha súlyos tüneteket tapasztalunk, amelyek a mindennapi életünket is zavarják, akkor érdemes orvoshoz fordulni, aki pszichoterápiát vagy gyógyszeres kezelést javasolhat, valamint más esetleges okok kivizsgálását is fontolóra veheti, ilyen lehet például a magasvérnyomás, a szívritmuszavar, a szív-érrendszeri, vagy egyéb, az idegrendszert érintő betegség. Ha enyhék vagy nem túl gyakori tüneteket tapasztalunk, akkor önmagában az életmódváltás is hatékony lehet. Ahogy sok más betegség megelőzésében és kezelésében, úgy a pánikrohamok esetében is kiemelt szerepet játszik az egészséges táplálkozás, a dohányzás, az alkohol, és a túlzásba vitt koffein, valamint kábítószerek kerülése, a rendszeres sport és a stressz csökkentése.

Ez a cikk az ismeretterjesztés igényével készült, az itt foglaltak nem minősülnek orvosi tanácsnak.

Békési Áron orvostanhallgató, önkéntes

Források:

• American Psychiatric Association. (2013). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th ed.). pp 214-218.
• Berkow, R., Beers, M. H., & Altman, L. K. (1998). MSD orvosi kézikönyv: a családban.
• How to deal with panic attacks. (n.d.-c). NHS Inform. Hozzáférve: 2023. július 08. Forrás: https://www.nhsinform.scot/healthy-living/mental-wellbeing/anxiety-and-panic/how-to-deal-with-panic-attacks
• NHS inform. How to deal with panic attacks. NHS Inform. Hozzáférve 2023 július 8, forrás https://www.nhsinform.scot/healthy-living/mental-wellbeing/anxiety-and-panic/how-to-deal-with-panic-attacks