Konferencia-beszámoló

2019. október 10-én, a Lelki Egészség Világnapja alkalmából tematikus program került megrendezésre a Magyar Pszichiátriai Társaság és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar szervezésében, melynek címe: Mentális egészség promóció és öngyilkosság prevenció: Fókuszban a fiatalok – Az egészséges felnőttkorért. A konferencián jeles hazai szakemberek osztották meg kutatási eredményeiket, tapasztalataikat és jógyakorlataikat a népes érdeklődő közönség számára egy olyan kiemelten fontos területen, mint az öngyilkosságmegelőzés és a mentális egészség kérdése, hiszen még mindig riasztóan magas hazánkban az öngyilkosságok száma. Az esemény fő üzenet, hogy az öngyilkosság egy globális népegészségügyi probléma,  ahol minden elveszett élet egyet több, mint aminek elő szabadna fordulni. 

Az alábbiakban az eseményről készült rövid tudósítást olvashatjuk. 

1992 óta ad kiemelt jelentőséget a WHO (World Health Organization - Egészségügyi Világszervezet) a lelkiegészségnek, ez a Lelkiegészség Világnapja, ami pontosan egy hónappal van az Öngyilkosság Megelőzésének Világnapja (szeptember 10) után. Hazánkban is intenzív együttműködés zajlik a Világszervezettel, hiszen a döntéshozók felelőssége a szakmai háttér fejlesztése, szakemberek képzése, az intézményhálózat fejlesztése, stb. Mivel az öngyilkosság megelőzés és a lelkiegészségvédelem egy össztársadalmi feladat, fontos megismertetni a közvéleménnyel a lelki betegséggel élők jelenlegi helyzetét, leépíteni a velük kapcsolatos negatív előítéleteket. 

Dr. Balázs Judit, az esemény főszervezője előadásában bemutatta a Fiatal életek megmentése és szerepvállalásuk/önállóságuk növelése Európában: az egészség fejlesztése a fokozott kockázatú és az öndestruktív magatartás megelőzésével (SELYE) c. egészségfejlesztő programot és kutatássorozatot, ahol külön hangsúlyt kapnak az öngyilkossággal kapcsolatos kérdések. Hangsúlyozta, hogy a fiatalok között a második legyakoribb ok az öngyilkosság, ezért kutatócsoportjuk meghatározó tevékenysége az öngyilkosság megelőzés, ennek érdekében középiskolákba visznek öngyilkosság megelőző programokat lelkes és elhivatott önkéntesekkel.  Kiemelte, hogy nincs egészség mentális egészség nélkül, ezért fontos a fokozott kockázatú, öndestruktív fiatalok felismerése, hiszen ez és az ehhez hasonló, életkorral növekvő rizikómagatartások fokozzák az esékenységet a lelkibetegségek irányába, egyértelműen rontják az életminőséget. 

Dr. Rihmer Zoltán öngyilkosságkutató az öngyilkosság megelőzésről adott részletes áttekintést megállapítva, hogy a depresszió és egyéb mentális zavarok hatékony kezelés segíti az öngyilkosság megelőzést, valamint kiemelt védőtényező a rendszeres fizikai aktivitás, sportolás és a vallásoság mellett a jó családi, szociális és orvosi támogatás, ahol a kapcsolat, a kontaktus a legfontosabb. A kapcsolódást, megértést, törődést és a feltételek nélküli elfogadást képviseli a krízistelefonszolgálatok által nyújtott segítő beszélgetések, amelyek öngyilkosság prevenciós értéke felbecsülhetetlen. Elmondása szerint a társadalomban mindenkinek (orvos, tanár, szülő, barát, szomszéd, stb.) megvan az öngyilkosság megelőzésben a hasznosítható szerepe.

Horváth Lili Olga az önsértés kutatója tartott izgalmas bemutatót egy hazai serdülőket célzó öngyilkosság megelőzés programról, ami bizonyítottan működőképes. A tudatosságot, énhatékonyságot növelő program kulcsa, hogy a fiatalok ismerjék fel a vészjeleket és ha kell forduljanak segítségért a környezethez.  Kiemelten fontosnak tartja, hogy a prevenciós program a későbbiekben szerves részét képezze az iskolai egészségnapoknak, osztályfőnöki óráknak, hiszen meglátása szerint a gyerekek szomjazzák a hiteles forrásból származó valós információkat. Egy rövid, interneten is elérhető videóra is felhívta a hallgatóság figyelmét, ami összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat (Van Segítség! - https://www.youtube.com/watch?v=-3v68pnUvwk).

A rendezvényt egy kerekasztalbeszélgetés zárta a hallgatóság aktív és vitakész közreműködésével. A beszélgetés során felmerült a kérdés, hogy hogyan maradhatnak kezeletlenül a gyermekkori pszichés betegségek. Fontos szempontként merült fel az egyéni esetvezetés, az időben kézbe és kézből kézbe kerülő betegek szempontjai. Szó esett még a média és az internet mentálhigiénés szerepéről és a 13 okom volt (13 Reasons Why) c. sorozat, valamint sok egyéb öngyilkosságot és önsértést tárgyaló film és műalkotás tartalmáról, jelentéséről. A kortársképzés prevenciós hatásairól és a meglévő ellátórendszerek erősítéséről beszéltek Dr. Fekete Sándor és Dr. Osváth Péter pécsi öngyilkosságkutatók.

Flach Richárd pszichológus, PhD-hallgató