Aki bújt, aki nem... Az online becserkészésről

Az online grooming, másnéven online becserkészés, illetve behálózás, egy olyan folyamatra utal, melynek során egy felnőtt ember, magát másnak kiadva, az interneten keresztül közeledik ártó szándékkal egy gyermek felé, felhasználva őt önös érdekeire. Gondolhatunk itt személyes adatok kifürkészésére, jelentősebb pénzösszegek elcsalására, továbbá súlyosabb esetben szexuális tartalmú képek, videók megosztására, illetve személyes találkozások megszervezésére, mindezt az áldozat hozzájárulásával vagy anélkül, azaz zsarolással.

A becserkészés történhet bármely online kommunikációs felületen, úgymint közösségi oldalakon, chat-szobákban, illetve online játékokban is, ahol a gyerekek a társas igényeiket élik meg. Az elkövető dicséretekkel és ajándékokkal halmozza el az áldozatot, továbbá pozitív megerősítéseivel a támogatás látszatát kelti, mellyel magát szimpatikusabbá, a gyermeket pedig családjától és barátaitól elszigeteltebbé teszi. A sikeres elcsábítást követően a behálózó előhozakodik szokatlan kéréseivel, melyeket áldozata nagy valószínűséggel teljesít.

Kiket érint?

Az online becserkészés csapdájába bárki beleeshet, nemtől, kortól függetlenül, azonban bizonyos tényezők még hajlamosabbá tehetik az egyént az áldozat-szerepre. A nem tudatos internethasználat alacsony önbecsüléssel, illetve az érzelmi biztonság hiányával társulva könnyen eredményezhet problémát, főleg egy olyan családban, ahol a gyermek nem fordulhat feltétlen bizalommal a szüleihez.

Ezen jelenség nem mondható újdonságnak, de aktuálisnak egyre inkább. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segélyszolgálata tavaly 1765 darab online sérelemmel kapcsolatos bejelentést kapott, mely több mint duplája a 2019-es adatoknak, továbbá ezen bejelentések 40%-a gyermekpornográfia miatt érkezett. Mindez az internet (járványnak is köszönhető) egyre nagyobb térhódításának tudható be, mely tágabb teret ad az elkövetők tevékenykedésének.

Mit tehetünk ellene?

Az online becserkészés ellen a legjobb stratégia a megelőzés, melyben a szülők hozzáállása jelentős szerepet játszik. Fontos, hogy a gyermek szívesen meséljen otthon az online megélt élményeiről is, mely akkor lehetséges, ha a szülők elegendő időt és figyelmet fordítanak rá. Érdemes az internethasználatra vonatkozóan szabályokat lefektetni, azok értelmét átbeszélni, illetve a szülőknek is betartani azokat, példát mutatva gyermeküknek.

Akkor is észnél kell lennie a szülőknek, ha megtörtént a baj. Fontos, hogy ne hirtelen cselekedjenek, hanem türelmesen gondolják át, hogy mit lehet tenni! Érdemes meghallgatni a történteket a gyermek saját nézőpontjából is, véletlenül se hibáztatni őt, hanem érdeklődően és nyitottan állni hozzá, tudatva vele, hogy megértik őt, és mellette állnak.

Bűncselekmény esetén a rendőrséghez kell fordulni, az engedély nélkül közzétett káros tartalmakat az Internet Hotline jogsegélyszolgálatnál lehet bejelenti, az online becserkészéssel járó lelki problémák esetén pedig az Ifjúsági Lelki Elsősegély által működtetett 137-00-ás számon lehet ingyenesen és anonim módon beszélgetni.

T.A.Z.

Források:

Forni, G., Pietronigro, A., Tiwana, N., Gandolfi, C. E., Del Castillo, G., Mosillo, M., Pellai, A. (2020). Little red riding hood in the social forest. Online grooming as a public health issue: a narrative review. Annali di igiene, 32(3), 305-318.

Internet Hotline. (2021, február 23). Ráerősített az online sérelmekre az otthonülés. https://nmhh.hu/cikk/218294/Raerositett_az_online_serelmekre_az_otthonules

Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány. Rosszindulatú csábítók az interneten, avagy mi az a grooming? https://kek-vonal.hu/rosszindulatu-csabitok-az-interneten-avagy-mi-az-a-grooming/

Táler, O. (2020, június 8). Rosszindulatú felnőttek hálójában. Gyerek a neten. https://gyerekaneten.hu/tema/Rosszindulatu_felnottek_halojaban