9 játékötlet ADHD-s gyerekek fejlesztéséhez

1. Érzelmi hőmérő segít a gyermekeknek az érzelmek felismerésében, kifejezésében, az önszabályozásban, fejleszti az önismeretet. Fontos, hogy értsük saját érzéseinket, be tudjuk azonosítani, hol áll épp az érzelmi hőmérőnk. Szükségünk van hozzá karton papírra, színes filctollakra, érzelmeket kifejező rajzok, melyeket egy egyre erősödő színskálára rajzolunk fel. Felfokozott érzelmi állapotban nem célzerű használni a hőmérőt, viszont, mikor lenyugodott a gyermek, elővehetjük és megbeszélhetjük vele, hogy érezte magát, és hogyan tud másképp viselkedni.
2. Az érzelmek megismerése, önszabályozás, indulatok kezelése: Készítsünk egy táblázatot, melybe a gyermeket is bevonhatjuk. Fontos, hogy azonosítsuk, hogy melyek azok az ingerek vagy események, amelyek a gyermeket kiborítják. A táblázat egyik oldalára írjuk le, hogy mi az, amit nem szabad ilyenkor tenni, pl.: rúgni, harapni, rombolni, a táblázat másik oldalára pedig, amik segíthetnek neki ezekben a helyzetekben, pl.: légzés, nyugi sarok, arcmosás, inni egy pohár vizet, gyurmázni, trambulin, hinta stb. Mindenképp értékeljük, ha a gyermek a táblázatból használ fel egy megküzdési stratégiát.
3. Figyelem, emlékezet, türelem, szabálytudat fejlesztésére jó játék, a letakarós játék. A gyermek 15mp-ig nézi a maga előtt szereplő képeket, majd letakarjuk, és el kell mondania, hogy milyen tárgyakat látott, azok milyen sorrendben voltak.
4. Labirintus játék, a térérzékelést, figyelmet, emlékezetet, tájékozódást, észlelés- mozgás összehangolását, koordiációt fejleszti. Ragasztószalagból a padlóra labirintust építünk, és a mozgásokat változatosan variálhatjuk, lehet kúszással, mászással, járással, futással egyensúlyozni a vonalon, ha különböző színű ragasztószalagot használunk, akkor szabályokat is alkothatunk, a piros színű szalagnál ugrálni kell, a kéknél sétálni.
5. Az önszabályozás, gátláskontroll erősítésére megfelelő játékötlet az óramódszer, melyhez szükség van egy kartonból kivágott órára, melyet színkóddal látunk el. Ha az óramutató a piros oldalr érkezik, akkor mindenkinek meg kell állnia, ha továbbhalad, újra lehet mozogni.
6. Napirend sokat segít a gyermeknek a figyelem, emlékezet fejlesztésében és a tervezés során. A napi rutinok, események jelölése képekkel, vagy iskolás korban már lehet betűkkel is. Vidám és színes legyen, jól látható helyre, szemmagasságban kell kitenni, képeket egymás alá helyezzük. Pl: ébredés, reggeli, öltözködés, óvoda, külön foglalkozások (sakk, tánc), vacsora, fürdés stb.
7. Az érzelmi stabilitást, érzelmi kontrollt erősíti a gyermekekben, ha van választási lehetősége, döntési szabadsága. Ha szeretnénk, hogy a gyermek elpakolja a játékait, akkor adhatunk választási lehetőséget, mely rövid és lényegretörő, például „el kell pakolni a játokokat, a kockákkal vagy a ceruzákkal szeretnéd kezdeni?”
8. Egyensúlyozás balance, nagy labdán hason vagy háton fekve, ülve. Fejleszti az észlelés mozgás összehangolását, szenzomotoros koordináció, vesztivuláris, szenzoros ingerek. Mikromozgásos egyensúlyfejlesztés stimulálja az idegrendszert.
9. Bábozás rendkívül jól fejleszti a kommunikációt, önkifejezést kreativitást, nem mellesleg feszültséglevezető hatása is van. Bármilyen helyzetben elővehetjük, akármit átvarázsolhatunk bábbá, plüss állatokat, ujjra rajzolt báb, álacok stb.

Kovács Kitti gyógypedagógus