Tévhitek és tények az öngyilkosságról

 

Tévhit: Aki beszél róla, az úgysem teszi meg.
Tény: A legtöbben, akik megpróbálják megölni magukat, előtte beszélnek róla. Vannak, akik konkrétan, mások csak utalás szintjén "nem bírom tovább" vagy "nem érdemes élni", esetleg erre utaló metaforákban, mint például "jó lenne elutazni valahová messze", "hosszú alvás kellene nekem". Pont, hogy az öngyilkosságról való beszéd figyelmeztető jel, hogy az illető megteheti, minden esetben komolyan kell venni.



Tévhit: Ha valaki meg akarja ölni magát, nem lehet megakadályozni.

Tény: Aki öngyilkosságra készül, az nem meghalni akar, csak éppen akkor nem lát más kiutat a fájdalmából. Pont emiatt kapaszkodik az életbe, segítséget kér (cry for help), beszél az öngyilkosságról, sokuk orvost is felkeres mielőtt cselekedne. Sok lehetőség van arra, hogyan lehet segíteni a bajban lévőnek, ami "megakadályozza" a végzetes döntést. Ilyen például a támogató, szeretetteljes légkör, a megerősítés, hogy fontos valakinek. Ilyen, ha az önmaga ellen fordított agresszióját, dühét sikerül másképp levezetnie, vagy egyszerűen csak beszélhet a fájdalmáról, az érzéseiről, és megértésre talál. A telefonos lelkisegély szolgálat is segíthet az élet mellett dönteni.

 

Tévhit: Aki öngyilkos lesz, az elmebeteg.

Tény: Az öngyilkosság nem elmebetegség, hanem egy beszűkült tudatállapot, egy fájdalmas helyzet, amikor az illető annyira kétségbeesett és tehetetlennek érzi magát a problémái megoldásában, hogy nem talál más kiutat. Az igaz, hogy nagyobb az öngyilkosságok aránya pszichés betegek esetében, de olyanok is nagy számban próbálják megölni magukat, akiknek semmilyen mentális betegségük nem volt korábban.

 

Tévhit: Sikeres öngyilkosság az, ha az ember belehal.

Tény: Sikeres öngyilkosság nem létezik, ha valaki meghal, azt befejezett öngyilkosságnak nevezi a szakirodalom, ami szomorú esemény, semmiképpen nem lehet sikerként tekinteni rá.

 

Tévhit: Aki megpróbálja megölni magát, de nem hal bele, azt nem is kell komolyan venni.

Tény: Az öngyilkossági kísérlet veszélyeztető körülmény, hogy az illető újra megpróbálhatja megölni magát, azonban ez nem törvényszerű, viszont mindig komolyan kell venni minden önkárosító cselekedetet, és segíteni a bajban lévőnek, hogy többet ilyen ne forduljon elő.

 

Tévhit: Az öngyilkosság egy hirtelen jött ötlet.

Tény: Az öngyilkossági gondolat és cselekedet között általában napok (esetleg hetek) telnek el, ebben a veszélyeztetett időszakban próbálnak a bajban lévők így vagy úgy segítséget kérni, megtervezni az elkövetés módját, beszerezni a szükséges eszközöket, elbúcsúzni.

 

Tévhit: A kábítószer és az alkohol eltompítja a problémákat, inkább ez, mint az öngyilkosság.

Tény: Sokan alkohol vagy kábítószer hatása alatt állnak, amikor öngyilkosok lesznek, a kábítószer és az alkohol nem mentenek meg az öngyilkosságtól, inkább fokozzák az elkövetés veszélyét.

 

Tévhit: Egy beszélgetés nem sokat ér, ha valaki meg akarja ölni magát.

Tény: Aki öngyilkosságot tervez, az nem meghalni akar, csak éppen akkor nem lát más kiutat az élethelyzetéből. Éppen ezért egyetlen beszélgetés is segíthet, hogy a veszélyben lévő megtapasztalja, hogy fontos valakinek, és olyan szempontokat is meglásson, amelyek más megoldás felé terelik. Ezért hatékonyak a telefonos lelkisegély szolgálatok az öngyilkosság-megelőzésben.

Székely Zsuzsanna szociális munkás, művészetterapeuta

#öngyilkosság
#lelkisegély
#segítség