Online okosan

„Szia! Gábornak hívnak, 16 éves vagyok és szeretnélek megismerni! ”- Ha ez a mondat az egyik közösségi oldal chatablakában villanna fel egy cuki profilképpel egy fiatal fiúról, valószínűleg nem gondolkoznánk azon, hogy talán ebből az egy mondatból semmi sem igaz.  Hiszen engem nem Gábornak hívnak, 16 éves sem vagyok, de még fiú sem. Minden erőfeszítés nélkül bárkinek elküldhetném, és nagy valószínűséggel elég sok választ is kapnék rá. Az online világ legnagyobb előnye, egyben a legnagyobb veszélyforrása is: az anonimitás.

Sokunknak, nekem is, nehezemre esik a legtöbb helyzetben a szemtől-szemben való beszélgetés a gátlásaink miatt. Minden ilyen beszélgetés során az jár a fejemben, hogy biztos azt nézik, hogy milyen ruha van rajtam, kövér vagyok, és hogy le van kopva a körömlakkom. Nem csoda, hogy az online felületek, chatek, illetve közösségi oldalak megoldást kínálnak ezekre a nyugtalanító dolgokra. Hiszen a névtelenség, a nem közvetlen face to face beszélgetés megkönnyíti, hogy olyan dolgokat „mondjunk” el, amelyeket más helyzetben nem lenne bátorságunk. Talán az is közrejátszik, hogy a leírt szavaknál nem érezzük úgy a következményeket, mint a kimondottaknál. Pedig ez közel sincs így. Minden szó leírva is ugyanúgy örömet, boldogságot vagy éppen fájdalmat, szomorúságot okoz a másiknak.

De mennyire lehetünk benne biztosok, hogy a chaten elküldött üzenet valóban attól a személytől ékezik, akinek ő írja magát? Semennyire. Nem is az lenne a lényeg, hogy mindenki valami furcsa, egyedi és meghackelhetetlen azonosítóval tudjon velünk kapcsolatba lépni. A legtöbben gyors, egyszerű és olcsó kapcsolattartásként használjuk haverokkal, családtagokkal vagy csak szórakozásként. Vannak viszont, akik kihasználják az online üzenetek névtelenségét és haszonszerzés, „5 perc” hírnév vagy fájdalomokozás céljából ellenünk fordítják. Ezekre sajnos a közelmúltban „elhíresült” mozgalmak, a Kék Bálna és Momo kiváló példák. Mindkét csoportot hackerek vezetik, akiknek a célja a figyelemfelkeltés, és nem válogatnak az eszközök között, hiszen fiatalokat kergettek öngyilkosságba. Feltehetőleg nem csak ez a két csoport létezik, de ez a kettő kapott jelenleg nagy sajtóvisszhangot. Lehet (remélem), hogy már a könyökötökön jön ki, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, ha bármilyen öngyilkosságra buzdító üzentet kaptok, azonnal mondjátok el a szüleiteknek vagy egy felnőttnek, akiben megbíztok. Ha ilyen nem jut eszetekbe, beszéljetek az Ifjúsági Lelki Elsősegéllyel a 137-00 telefonszámon. Az ilyen típusú, öngyilkosságra buzdító üzenetek bűncselekménynek minősülnek, és a törvény bünteti. Ha ellopnák a telefonod vagy a pénztárcát, feljelentenéd az elkövetőt? Na ugye, akkor ilyen helyzetben se tegyél másképp!  

Természetesen lehetetlen lenne minden online kommunikációt kikerülni, és nem is kell, hiszen a mai tizen-huszonévesek beleszülettek a digitális világba, csak fontos, hogy jól használjuk a technikát. Nem kell offline-ra rakni magunkat, csak mindig gondoljunk bele, hogy vajon ki van a másik telefon, laptop vagy tablet mögött, és mi az ő célja az üzenetekkel. A legfontosabb, hogy ha bármiféle sérelem ér az online vagy akár az offline térben, ne szégyelljétek, beszéljetek róla és kérjetek segítséget!

Bogdán Adél